Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Pölös Andrea: Építőáldozatok

építési áldozatként magyarázott, az két nagy edénykészlet és vonaldíszítésű köszörűkővályú volt, melyet Németországban tárt fel, bár ezt kettős körárok között található gödörben, és nem házban találták.

6 A Kárpát-medencében is az őskorban edényeket használtak áldozati célokra, de ezeket külön, áldozatinak tartható gödrökben tárták fel. Az őskorban, a paleolitikumtól kezdve az élelemtermelő, állattenyésztő kultúrákban az állatoknak védő, és szinte isteni erőt tulajdonítottak. Ezek köréből most csak a házak oromfalán található állatfejeket említjük, amik nem a szorosan vett építőáldozatok köréhez, hanem a ház mágikus védelméhez tartoztak. TROGMAYER Ottó Szeged környékén ásatásokat folytatott a Körös-csoport relatív időrendjének a tisztázására. Ennek keretében Röszke-Lúdváron egy házmodellnek a tetőgerinc-töredékét találta meg,

7 melynek egyik végén egy apotropaikus jelképként értelmezhető hegyes fülű, hegyes orrú, sematikusan ábrázolt állatfej található, melyet az ásató kérdőjelesen kutyának tart,

8 és így a ház az állatisten védelme alatt állt. Ez a szokás, bár már elhomályosult értelemmel, a későbbiekben is adatolható, példa erre egy linzi ház lótejekkel díszített homlokzata

9 Saját gyűjtésben is találkoztam vele, 1997-ben Máramarosban, Hosszúmezőn a vásártér közelében egy ház homlokzatán fényképeztem le egy kitömött kos fejet.

10 Az Árpád-korban a házakra szintén védő-óvó céllal lókoponyát akasztottak, ennek régészeti nyomait is megtaláljuk.

11 Ezt a célt szolgálta a bashalmi ásatáson feltárt ép ló koponya,

12 mely az omladékból került elő, tehát nem a ház építésekor ásták el.

13 A régészeti építési áldozat első megtalált emléke Kardoskútról származik,

14 itt a kemencével szemközti sarokban ásott gödörből egy kakas teljes csontváza került elő, melyet az ásató hátracsavart nyakúnak ír le.

15 Szintén középkori a budai, vízivárosi Szent Péter mártír-plébániatemplom szentélye alatt talált korsó, melyben kakascsontváz volt.

16 Esztergom-Szentkirályon is feltártak építési áldozatot, öt gödörből szájjal lefelé fordított cserépfazekak kerültek elő, közülük kettőben csirkecsontvázzal, a többiben tyúktojással, és ezek alá az edények alá a földbe vasszöget szúrtak.

17 Jászágón cserépfazékban tyúkcsontvázának és tojásának darabjait találták.

18 Tudomásom van még Borsodban feltárt, tojást, illetve vasszöget tartalmazó fazékról,

19 illetve soproni,

20 és visegrádi

21 építési áldozatról is. 6. HÖCKMANN, Otto 1972. 199. 7. TROGMAYER Ottó 1966. 235-240. 8. TROGMAYER Ottó 1966. 235. 9. KAINZBAUER, Petronella 1999. 8. 10. Annikor előadást tartottam a témáról, (1997-ben), a kollégák közül a hozzászólásukban többen jelezték, hogy ez szerintük egyszerűen vadásztrófea. Felhívtam a figyelmüket, hogy ez kosszarv esetében, mely állat vadon nem található azon a vidéken, nemigen valószínű. 11. MÉRI István 1964. 12. KOVALOVSZKI Júlia 1980. 13. Köszönöm KOVALOVSZKI Júlia megerősítését. Esetleg elképzelhető még az ülőalkalmatosságként való használata is. 14. MÉRI István 1964a. 15. Ezzel szemben amikor egy kakasnak elvágják a torkát, akkor a nyaka összevissza nyaklik. KOVALOVSZKI Júlia szíves szóbeli közlése szerint a nyakát kicsavarták, így ölték meg. 16. H. GYÜRKY Katalin 1967. 17. HORVÁTH István 1979. 42. 18. FODOR István 1986. 19. WOLF Mária szíves szóbeli közlése. 20. GÖMÖRI János szíves szóbeli közlése. 21. GRÓF Péter szíves szóbeli közlése. 468