Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Benkő Elek: Régészeti megjegyzések a székelyföldi lakóházak középkori történetéhez

8. kép. Székelykeresztúr-Szabadság tér 44. 15. és 17. századi kőpince maradványa A peres iratok tanúvallomásaiból elénk táruló házak a 16. század végén már hosszú idő óta többosztatuak. Leggyakrabban emlegetett részük az eresz volt. A Székelyföldön ez a szó nem a mai fogalmaink szerinti ereszt, hanem pitvarszerű előteret jelentett. A pitvarmegnevezést, ha ritkábban is, de szintén használják forrásaink.

32 Az udvarról ide lehetett belépni,

33 itt zajlott számos házi tevékenység,

34 32. 1597: Székelyudvarhelyen Nagy Gáborné az udvarról be mené az pituarba, SzOkl ú.s. III. 66. 33. Székelyudvarhely, 1599: kj mené az erezbeol az vduarra, SzOkl ú.s. III. 99. 34. Kadicsfalva, 1599: en ben az erezbe hagjmat tiztitok uala, SzOkl ú.s. III. 104. 380