Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Benkő Elek: Régészeti megjegyzések a székelyföldi lakóházak középkori történetéhez

és alkalmasint aludtak is benne.

35 Ha jól értelmeztük a rendelkezésünkre álló forrásokat, a városi és a Székelyudvarhely környéki falusi lakóépületek között különbségeket fedezhetünk fel a 16. század végén. Az alapvető eltérés - ismételjük, ha helyesen következtettünk erre a viszonylag kevés adatból - az ereszhez kapcsolódik. Az iratokból az derül ki, hogy a falusi házak eresze ebben az időben még gyakran nyitott volt, így ki lehetett innen látni az udvarra vagy az utcára.

36 A tornácszerűen nyitott ereszt érzékletesen jeleníti meg egy Szekelyderzsre vonatkozó elbeszélés: egj eczaka kin halunk vala apámmal az erezben, szép holdvilagh vala.

37 Egy esetben megtudjuk, hogy az ereszt az udvar felé nem is fal, hanem csak alacsony, deszkázott mellvéd határolta. 1596-ban a kadicsfalvi Lőrinczi Péter az erez dezkaiara haila, s ki esek az erezbeöl. [...] ugjan megh deczkene az pinche torkába a' fara.

38 Egy lengyelfalvi székely az 1562 előtti reghi zabadsagh ijdeöbe [...] egj erez fat is faragott uala ott abban az regi zallas heljben,

39 míg 1596-ban az udvarhelyszéki Fancsal faluban lakó Dienes Pál az háznak erezit egj feizeuel le verte.

40 Ezzel szemben Székelyudvarhelyen az eresz - melyet gyakrabban pitvarnak neveznek és utalnak rá, hogy ez a sütés-főzés színhelye

41 - már ajtóval zárult,

42 előtte pedig esetenként tornác húzódott.

43 Az ereszből vagy pitvarból ajtón keresztül a szobába (korabeli kifejezéssel élve: a házba) lehetett lépni. Faluhelyen gyakori lehetett még a kétosztatú, ereszből és szobából álló ház, egy ilyet 1600-ból az udvarhelyszéki Szentegyházasoláhfalun találunk, a szobában tüzelővel (tijz hely), a ház alatt pincével.

44 Ugyanakkor falun is kimutatható már egy ennél tagoltabb, többosztatú házalaprajz. Miklósfalván 1600-ban egy háznak két szobája volt,

45 a Székelyudvarhely szomszédságában fekvő Kadicsfalván egy korchoma háznak használt, tehát nagyobb méretű, háromosztatú lakóépületnek szinte az alaprajza is megrajzolható a tanúvallomások segítségével. Ez utóbbi, 1596-ban szereplő házba a már említett, alacsony korlátos ereszen át lehetett belépni. Innen jutottak - ajtón keresztül - a kis ereszbe, ahol vacsorázni és aludni is lehetett, valamint - nyilván az ellenkező oldalon - a szobába, ahol pecsenye sült a vendégnek. Az eresz alatt volt a pince lejárata; az alá épített pince miatt a ház magas volt (ozton ala ménének). Udvarán sütőház állt.

46 Az udvaron külön álló 35. Agyagfalva (Fancsika), 1590 december elején (!): Miklós az hasz ereszebe egj kuruaual fekszik, SzOkl Ú.s. II. 10. 36. Például Fenyéd, 1590: Kemény István az utcáról látja, hogy Németh Mihályné all azon haz pitwaraban SzOklú.s. I. 187. 37. Uo. 206. 38. SzOkl ú.s. II. 269. 39. SzOkl ú.s. III. 117. 40. SzOkl ú.s. II. 283. 41. 1591 : Istuan Kouachy, vduarhely [...] tylalmat teot volt Kouachi Peter ellen [...], hogj pituaraba twzet ne tehessen, vduarbyeo es kyralbyro megh zabaditottak teoruenire, hogj twzet tehessen es megh feözhesse seryt, SzOkl ú.s. I. 229.; 1597: be mené az pituarba, süteö hazába, Uo. III. 66. 42. Székelyudvarhely, 1591: labaiual hazam aytaiath ereössen rugdosta, SzOkl ú.s. I. 299.; Kadicsfalva (Székelyudvarhely mellett), 1599: az erezbe is be ieött volna, ha be bochatottak volna, SzOkl ú.s. III. 105. 43. 1589: SzOkl ú.s. I. 199.; 1592: SzOkl ú.s. II. 132.; 1599: SzOkl ú.s. III. 105. 44. SzOklú.s. III. 177-179. 45. SzOkl ú.s. III. 249. 46. SzOkl ú.s. II. 267-271. 381