Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Pusztai Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei

11. kép. A Mohi mezőváros főutcáján föltárt o94-jelű pince gödre által vágott o98-jelű gödörház oldal karói. A DNy-i és DK-i oldalak mentén szintén előkerültek a belső bélés karólyukai, de ritkábban, egymástól 0,6-1 méter távolságban. Nem találtunk olyan nyomot mely a gödörház belsejét gyakorlatilag körbevevő cölöplyuk sort megszakítva, esetlegesen meneteles lejáratára utalt volna. A bejárat meghatározása során csak bizonytalan következtetéseink lehetnek. A DNy-i fal mentén elhelyezkedő karólyukak a ház gödrének falától jóval messzebb helyezkednek el, mint a többi oldal mentén. Az épület alapgödrének fala és a karólyuk-sor közötti 1-1,2 méter széles sík területen előkerült még egy cölöplyuk, közvetlen az alapgödör falának tövében, az épület tengelyében. A bejárat talán ezen az oldalon lehetett. Az épület alapgödrének legalján tüzelőhelyre utaló nyomot nem találtunk. Az épület 1,2 méter mély gödrében az egyetlen tüzelőhely a gödör alja fölötti 60 cm vastag feltöltésen helyezkedett el (s2906; s2914). Az itt megépített kör alakú agyagkemence cserépréteggel fedett, agyaggal simára tapasztott sütőfelülete az épület megtalálási szintje alatt már csak 35 cm mélységben volt.

58 A kemencét a DK-i fal mellett, a fal közepénél építették 58. Esetünkben az épület megtalálási szintje hozzávetőlegesen azonos lehet az egykori külső járószinttel. 354