Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Pusztai Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei

hoz igazodva építették. Ez az út, a légi felvételek tanúsága alapján, távolabb, 30-40 méterre ÉNy-ra haladhatott a feltárt épületektől. Funkciójuk meghatározásánál két lehetséges válasz közül kell választanunk, azaz vizsgálni kell, hogy ezek az épületek gazdasági vagy lakóépületek lehettek-e. MICHNAI Attila a késő középkori lakóépületeket vizsgálva megállapította, hogy a 15. századtól kéthelyiségesnél kisebb házról alig van adat

43 A most bemutatott egyhelyiséges épületek méretben a főutca mentén feltárt késő középkori többosztatu lakóházak mögött 1996-ban előkerült gazdasági épületekkel mutatnak rokonságot. Ezek a gazdasági épületek azonban építési technikájukat figyelembe véve, eltérnek az itt bemutatottaktól. Egyedül az o37 épületet kapcsolhatjuk össze - a cölöpvázas fal legegyszerűbb régészeti megjelenése, valamint a belső tér sajátos osztása miatt - a főutca mentén talált gazdasági épületekkel. A nyugati fal tagolása miatt inkább gazdasági épületre gondolhatunk. Talán állattartás céljait szolgálta.

44 A másik két épület - az o23 és o43 falait nagy gondossággal készítették, mindkét esetben került elő tüzelőhely is az épülethez kapcsolódóan. E házak esetében figyelemmel kell legyünk azok településszéli helyzetére. Ha szembeállítjuk őket a 15-16. században már országosan elterjedt, de Mohi központi területein is megtalálható, többosztatu házakkal, tagoltabb településképet rajzolhatunk meg. A templom környezetének gazdagabb kőépületei

45 és az ezeket követő, szerényebb - a korabeli falusi feltárásoknál előkerültekkel megegyező többosztatu lakóházak jelentette tagolódás mellett atelepülesszeleken megjelenő, a lakosság vagyoni differenciálódását mutató, egyhelyiséges lakóépületek is feltűnnek. A bemutatott épületek településen belüli szerepét tovább árnyalhatja az a - már említett - tény, miszerint ezek az egykori főutcától távolabb helyezkedtek el. Arra a területre, ami elválasztja őket a középkori úttól, akár olyan, többosztatu épületeket is fel lehetett építeni, melyek a település feltárt főutcája mentén kerültek elő. A 43. sz. épülettől északra, azzal azonos szinten, a feltárt terület határán egy feltehetően felszíni épület 3,5 méter széles, sárga agyagpadlójának 10 cm vastag sávja került elő. A feltételezett padlóból a feltárt területre mindössze 20 cm esett. Kicsi annak a valószínűsége, hogy az igen sűrűn beépített központi területekkel szemben, a településnek e szakaszán az út mellett egy igen széles sávot „üresen" hagytak volna, s csak eztán kezdődtek volna - a bemutatott - lakóépületek. Ezek előtt a kisebb épületek előtt még más lakóházak is állhattak. Az e helyen megtalált épületek a légi fényképek tanúsága alapján nem alkothattak külön utcát, megközelítésük a főutca mellett álló épületek előtt, azok telkein keresztül történhetett. A történeti források alapján - a 15. század elejéhez képest - a század második felére a jobbágyokra kivetett adó több, mint 60 százalékkal növekedett. Ezzel párhu43. MICHNAI Attila 1981. 231. Természetesen ezekkel párhuzamosan az egyhelyiséges, sőt földbe mélyített épületek is megfigyelhetők még (példaként WOLF Mária 1985.). Mohiban a padló szintje három épületből kettő esetében a korabeli felszín szintje alatt 50-60 cm mélyen helyezkedett el. Ezek az épületek azonban már nem köthetők a korábbi időszakok félig vagy egészen a földbe mélyített épületeihez, hanem a 14. századtól általánosan elterjedtnek tekinthető felszíni házakhoz kapcsolhatók. 44. BELÉNYESSY Márta kutatásai alapján, a 14. századtól kezdődően, már számolnunk kell az igavonó jószág istállózó tartásával.; BELÉNYESSY Márta 1956. 42., 50.; Az épület belső osztása az állatok egymástól való elkülönítését is szolgálhatta. 45. Mint fentebb már említettük, a központi területeken LESZI H Andor ásatásai során kőből készült épületek nyomai is előkerültek. 345