Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
Miklós Zsuzsa – Vízi Márta: Adatok a középkori Ete mezőváros településszerkezetéhez és háztípusaihoz
A légi fotózások eredményeit befolyásolja egyrészt az, hogy a különböző tulajdonosok esetenként különböző növényeket vetnek, ezért az egyes táblákon más-más a megfigyelési lehetőség. Másrészt, az úttól D-re eső földeket már az 1860-as években is művelték. Ezért itt - minden bizonnyal a szántás által okozott pusztulás miatt - régészeti objektumot sem a levegőből, sem terepbejárás során nem lehet észlelni. MIKLÓS Zsuzsa a Tolna megyei várkutatással kapcsolatban 1991 óta végez légi felderítéseket, készít légi fotókat. Légi felderítés közben, 1992-ben vette észre, hogy Étén - 400 m relatív magasság felett - szépen kirajzolódik a településszerkezet. Azóta rendszeresen fotózza, videózza a lelőhelyet. 22 Különböző évszakokban, eltérő megfigyelési lehetőségek mellett rögzíti a jelenségeket, ferde és közel függőleges szögben. A repülési magasság 500-1100 m. Minden esetben merevszárnyú repülőgépről készíti a felvételeket. Eddig leggyakrabban szántásban fotózott, valamint a kukorica különböző érettségi állapotában. 2000 őszén a lelőhely középső részére búzát vetettek: ennek köszönhetően 2001-ben folyamatosan figyelemmel kísérhette a növényzet változásait. A fotózásokon kívül igyekszik összegyűjteni a területről mások által, különböző időpontokban, különböző céllal készített légi felvételeket is. A légi felvételeken látható foltokat rávetítettük a részletes geodéziai felmérésre 23 (3. kép). így ennek - és az intenzív terepbejárás eredményeinek - segítségével most már előre megtervezhetjük, hogy melyik objektumot kutatjuk. A légi felvételeken látható jelek még pontosabb térképre vitele, illetve a tervezett ásatások pontos kitűzése érdekében 1999 decemberében légifelvétel-jeleket helyeztünk el a lelőhelyen: 1999 decemberében és 2000 tavaszán MIKLÓS Zsuzsa több alkalommal is készített légi felvételeket úgy, hogy ezek is látszottak. Az ismert koordinátájú pontok segítenek az egyes objektumok helyének pontos meghatározásában. Ezeknek a légi felvételeknek a kiértékelése folyamatban van. A légi felvételeken elénk tárul a középkori mezőváros teljes szerkezete (2. kép). A főutca, amely tulajdonképpen az ÉK-DNy-i irányú, ÉK felé fokozatosan emelkedő, hosszan elnyúló domb gerincén húzódik, kb. 10 m széles, sötét csíkként jelentkezik. Az enyhén ívelt sáv a domb K-i végén, a legmagasabb résznél kettéválik és hurkot alkot. Ez feltehetően az utca kiszélesedésére, egykori térre utal. A főutca megfigyelhető hossza a hurokig kb. 360-400 m, a hurok hossza kb. 90 m, legnagyobb szélessége mintegy 70 m. A főutcához a D-i oldalon eredetileg három mellékutca csatlakozhatott. A főutcára merőleges utcák hossza változó: a domb D-i széléig húzódtak. A legrövidebb és jelenleg - megfigyelhetőség szempontjából - legjobb állapotú a K-i mellékutca: itt egyes légi felvételeken egymással szemben két-két házfolt látható. Közülük az egyiket - ahol 1998 óta kutatunk - árok övezi. Az utca hossza mintegy 50-60 m. Ezzel párhuzamosan, kb. 70 m-rel nyugatabbra 50 m széles, kb. 270 m hosszú, világos sáv utal a következő mellékutcára. Ez a sáv átnyúlik a Szőlőhegyi út D-i oldalára is, és a domb pereméig, a Sárvíz holtágáig követhető. A házfoltok itt már nagyon elmo22. A MIKLÓS Zsuzsa által készített légi felvételek az MTA Régészeti Intézetének Adattárában, illetve a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban találhatók. - Eddigi légi fotózási tapasztalatait részletesen leírta a KUBINVI András tiszteletére készült tanulmánykötetben, ezért itt csak röviden foálalja össze az eredményeket. A kötet szerkesztése folyamatban van. j 23. Ez a munka még kézi szerkesztéssel történt. Reményeink szerint a közeljövőben légi felvétel interpretáló program segítségével tökéletesíthetjük a légi felvételes jelek és a felmérés összesítését. 267
