Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
Miklós Zsuzsa – Vízi Márta: Adatok a középkori Ete mezőváros településszerkezetéhez és háztípusaihoz
A részletes szintvonalas felmérést 1997-98-ban készítette el tEGYED Endre. A 20 méterenként felvett pontokon kívül bemérte a felszínen látható objektumokat (kemencék, kályhák, házak, elszíneződések) is. Ezzel megteremtette az alapját a további műszeres és egyéb munkáknak (3. kép). 1997-2000 között végeztük el a település intenzív terepbejárását: 416 db 20x20 m-es négyzetet jártunk be. Ennek eredményeként egyes helyeken leletkoncentrációkat figyeltünk meg; pontosíthattuk az egyes korszakok és lelettípusok elhelyezkedését a lelőhelyen belül; kovács-, illetve bronzmegmunkáló műhelyre utaló nyomokat rögzítettünk. így most már összevethetjük a felszíni jelenségeket a légi felvételeken észlelhető elszíneződésekkel. 1998-ban PUSZTA Sándor geofizikai méréseket végzett a lelőhely közepe táján, a főutca D-i oldalánál levő nagyméretű foltnál. A vizsgált terület tulajdonképpen az 1998 február-márciusi leletmentésünk közvetlen környéke volt, 60x60 m-es kiterjedésben. 18 A vizsgált területen sok mágneses anomália figyelhető meg. Ezek talán kemencékre, kályhákra utalhatnak, de jelölhetnek egyszerű paticsomladékot is. Ezekre a kérdésekre a tervezett további ásatások adhatnak választ. Folyamatosan készíttetjük a fém- és kerámia-anyagvizsgálatokat (Cluster-analízis, atomabszorpciós lángspektrometria). Ha majd nagyobb mennyiségű vizsgálati eredmény áll rendelkezésünkre, remélhetőleg választ kapunk több olyan kérdésre, amelyek a régészet hagyományos módszereivel megválaszolatlanul maradnának. A vizsgálatokba nemcsak az etei leleteket vonjuk be, hanem a közelebbi és távolabbi környék hasonló jellegű tárgyait is. Reményeink szerint így fény derülhet például kereskedelmi és műhelykapcsolatokra is. A lelőhely légi fotózásának fontosságát Márton Lajos, a Nemzeti Múzeum igazgatója már 1933-ban hangsúlyozta. Jelentéséből tudjuk, hogy etei látogatása idején a házak omladéka és az egyik utca még jól látszott: „tisztán meglátszik a helység egykori egyik utcája, amely mellett két oldalról sorban álló gödrök jelzik az elpusztult házak helyét..." 19 A légi fotózásra akkor sajnos nem került sor. Ismereteink szerint területünkről az első légi felvételek az 1950-es évek elején készültek, térképezési céllal. 20 Miután akkor még legelőként hasznosították a lelőhely nagyobb részét, településtörténeti kiértékeléshez nagyon jól lehetne használni ezeket a fotókat. Mivel azonban 3-4000 m magasságból készültek, és ráadásul az eredeti negatívok elvesztek; a kontaktokról viszont nem lehet olyan léptékű nagyítást készíteni, amely értékelhető lenne. Ez annál sajnálatosabb, mivel - mint már említettük - 1962-ben feltörték a legelőt, és a szántás megkönnyítésére tolólapos géppel széttolták a házak maradványait. 21 A később - különböző céllal - készült légi felvételek már ezt az utóbbi állapotot rögzítették. 18. PUSZTA Sándor 1998. 19. Márton Lajos jelentése 1933-ban Széward Oszkár alispánnak, Szekszárdra. - MNM Adattára 43. E. I. 20. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Térképtár. A mi szempontunkból legjobban hasznosítható fotók: 1950: Nytsz. 47597-47598.; 1953: 47604., 47605., 47607., 47608. 21. A legelő/feltörését 1963 novemberében MÉSZÁROS Gyula észlelte, megfigyelve, hogy az őszi vetésben a házak helyére a gyér kelésű foltok utalnak. - SZWM Adattára 203-75. - Arra a tényre, hogy a legelő feltörésekor, a szántás megkönnyítésére tolólapos géppel egyengették el a talajt, a helyi lakosok hívták fel figyelmünket. 266
