Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

† Nagy Ágnes – Gallina Zsolt – Molnár István – Skrba Péter: Késő Árpád-kori, nagyméretű, földbe mélyített építmények Ordacsehi-Bugaszegen

23. kép. Földói alaprajza és metszetei Debrecen, Pácról (DÁM László 1995) tek használatára. Fontos kérdés az is, hogy mikortól volt igénye a középkori gazdaságnak arra, hogy önálló, az állatok tartására szolgáló zárt helyiséget hozzon létre.

51 Vannak olyan 11-13. századi írott forrásaink, amelyek az állatok tartására szolgáló építmények használatáról tanúskodnak

52 Az istállókat az oklevelek 13-14. századtól gyakran emlegetik, de ezek többnyire úri, főúri tulajdonban levő épületek

53 írott forrás szerint csak 1545-ből tudnánk igazolni egy szigetközi községből, hogy a jobbágyoknak is voltak istállói

54 A lábasjószágok (szarvasmarha, ló) belterjes tartásmódjához szervesen tartoznak az ólak és istállók, amelyek építése igen nagy történeti múltra tekint vissza. DÁM László elméleti feltevése szerint ezek már megtalálhatók az ugor kori népesség, de a honfoglalás és Árpád-kori falvaink népi építészetében is.

55 GYÖRFFY István és BÁTKY Zsigmond olyan hagyatéknak tartotta a sok archaikus vonást hordozó földólat, amelyet őseink keleti hazájukból hoztak magukkal.

56 BÁTKY Zsigmond az ólnak, istállónak nevezett építményt részben az állásnak nevezett, többnyire négy oszlopon álló, bogárhátú épületre, másrészt a veremólakra, földólakra vezette vissza.

57 GYÖRFFY István szerint az archaikus ólakat, földbe ásott veremólakat az alföldi puszták pásztorkodása őrizte meg napjainkig.

58 Ennek a primitív, trágyából is épített falazatú, ún. dudvaólnak, gerágyafalas istállónak, vagy kóteristállónak ismertek a néprajzi párhuzamai Debrecen környékéről, a Dél-Nyírségből, Sárközből, Sárrétről, Kiskunságból.

59 51. BALASSA M. Iván 1989. 80. 52. BELÉNYESSY Márta 1956. 50.; MÉRI István 1964. 101. jegyzet 53. BARABÁS Jenő 1989. 86. 54. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 166. 55. DÁM László 1995. 39-40. 56. GYÖRFFY István 1910. 134., 148.; BÁTKY Zsigmond 1929. 11-14.; 1941. 211. BÁTKY Zsigmond itt több, 10. század előtti párhuzamra utal a földólak tekintetében. 57. BÁTKY Zsigmond 1932. 5.; 1937. 296. 58. GYÖRFFY István 1943. 161-221. 59. KOVÁCH Aladár 1912. 218-219.; SZŰCS Sándor 1938. 198.; TÁLASI István 1936. 140. 211