Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

† Nagy Ágnes – Gallina Zsolt – Molnár István – Skrba Péter: Késő Árpád-kori, nagyméretű, földbe mélyített építmények Ordacsehi-Bugaszegen

12. kép. A 402. objektum Mélységük és bizonyos szerkezeti elemeik (kiugró gádoros bejárat stb.) miatt érdemes a pincék kérdését is megvizsgálnunk. A Felvidéken ezek nagyobbrészt a lakóobjektumoktól függetlenül, de néha azok közelében váltak ismertté. Helemba (Cl'aba)

21 és Ógyalla-Bagota (Bohata) lelőhelyről a 351. építményhez nagyon hasonlító pince került napvilágra a 14-15. századból.

22 A nagyvázsony-csepelyi épület szerkezetileg hasonló a bugaszegihez, de lakóház mellett helyezkedett el. Oszlopszerkezetes, igen mély (2,4 m), 4x6 m-es alapterületű volt. Rövidoldali, lépcsős bejárata 2 m széles, 4 m hosszú volt, 4 gádort tartó cölöppel. Oldala boronafallal volt bélelve, amit cölöpök tartottak. Belsejében gyengén átégett tűzhelymaradvány. KOVALOVSZKI Júlia gazdasági épületnek, borospincének, présháznak, műhelynek, vagy raktárnak véli. Az épületet a 16. század előtt, de legkorábban a 13. század végétől datálja

23 A Sarvalyon feltárt 15-16. századi település 16 lakóháza közül héthez pince is tartozott. A legtöbb közvetlenül a lakóházhoz csatlakozott. A legnagyobb 8,8x5,7 m, a legkisebb 4,4x4 m volt. A legtöbb kőből épült. Gödrüket 0,9-1 m-re ásták le, kőfaluk feltehetően hasonló magasságban emelkedett a felszín fölé. Feltehetően mestergerendával, tehát padlással is bírtak. Tágas, 1,8-1,9 m széles bejárattal rendelkeztek, néhánynál 2 lépcsőt alakítottak ki. Majdnem mindegyik pince padozatán egy vagy 21. HABOVSTIAK, Alojz 1989. 12. 22. HABOVSTIAK, Alojz 1989. 11.3. ábra. 23. KOVALOVSZKI Júlia 1969. 235-252. 201