Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

† Nagy Ágnes – Gallina Zsolt – Molnár István – Skrba Péter: Késő Árpád-kori, nagyméretű, földbe mélyített építmények Ordacsehi-Bugaszegen

13. kép. A 402. épület alaprajza, vagy: 402. épület metszetei, 402. épület alaprajza és metszetei két tűzhelynyomot figyeltek meg. Az 5. „pince" szerkezete azonban eltért ettől. Nem volt kőfala, az 1,8-2 m mély gödör sarkaiban és a faluk mellett 1-1 cölöplyuk mélyedt le.

24 A bugaszegi épületekhez leginkább hasonlító szerkezet talán eltérő funkciót sejtet. Bár a fenti épületek több ponton hasonló szerkezettel bírtak, mint a bugaszegi veremépítmények (mély gödrű verem, cölöpök tartják a tetőt, nagy méret, nem volt állandó tüzelőberendezés), mégis több ponton eltértek azoktól. Általában rövidoldali lépcsős lejárattal rendelkeztek, kevesebb cölöp helyezkedett el a hosszanti falak mentén (maximum 3-3), ami inkább a tetőszerkezethez tartozott, mint a béleléshez. Általában igényesebb kialakításúak, Csepelyen még padlóborítást is megfigyeltek. E pincékről a 14. századtól vannak adataink. PARÁDI Nándor szerint az ilyen funkciójú épületek már a 14. századból ismertek, de sohasem voltak gyakoriak. A ház melletti pincék pedig a török hódoltság alatt lassan eltűntek.

25 Ha a bugaszegi épületek lehetséges párhuzamait vizsgáljuk, akkor a lakóház, pince lehetősége mellett egyéb gazdasági jellegű melléképületeket is számba kell vennünk. Mint fentebb említettük, a Kardoskút-Hatablakon előkerült, és a 12-13. század fordulójára, a 13. század elejére keltezett gazdasági melléképület szerkezete hajszálra megegyezett a 402. épület alaprajzával. A nagyméretű, téglalap alaprajzú 24. PARÁDI Nándor 1979. 52-61. 25. PARÁDI Nándor 1979. 60-61. 202