Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

† Nagy Ágnes – Gallina Zsolt – Molnár István – Skrba Péter: Késő Árpád-kori, nagyméretű, földbe mélyített építmények Ordacsehi-Bugaszegen

11. kép. A 351. objektum alaprajza és metszetei, vagy: 351. objektum alaprajza 351. objektum metszetei A bugaszegi veremépületekhez hasonló felépítésű, igen mély, erősen kiugró gádorral rendelkező lakóházakat is ismerünk. Tiszafüreden egy 12. századi, 3,7x3,4 nies, igen mély, kemencés veremházat tárt fel FODOR István és GARAM Éva. Az épület 2,5 m hosszú bejárati gádorral rendelkezett. FODOR István véleménye szerint, először lakóépület volt, majd tárolóépületként, pinceként funkcionált.

18 Szendrő-Gacsalon két 16. századi, nagyméretű (6x5,5 és 6x6 m-es), igen mély kőkemencés lakóházat tártak fel. Az 1. sz. épülethez 2,5x4 m-es lépcsős vagy meneteles bejárat, erősen kiugró gádor csatlakozott. A bejárat körül 4 nagyobb cölöp került elő, tetőzetét 3 pár cölöp tartotta. A cölöplyukakban és falak mentén sok kő helyezkedett el, amelyek a fal bélelésére szolgáltak. WOLF Mária szerint e két ház erős rokonságot mutat több Árpád-kori, meneteles bejáratú házzal, valamint Szabolcs-Szatmár megyei néprajzi párhuzamokkal.

19 Muhin egy késő középkori, nagyméretű, nagyon mély (3-4 m) épületet tártak fel. Fala mentén, körös-körül, sűrűn levert cölöpsor helyezkedett el, ezen belül tapasztás volt megfigyelhető. Hosszoldali lejárattal bírt, hasított fával bélelték. Éri István és Bálint András boronaháznak minősítette.

20 18. FODOR István 1989. 23-25. 19. WOLF Mária 1985. 259-261.; 1989. 56-58. 20. MÉRI István-BÁLINT András 1959. 18-19. VI-VII. tábla.; PARÁDI Nándor 1979. 58. A kérdés az, hogy a fa csak bélelés, ami valószínűbb, vagy esetleg föld feletti borona része volt. 200