Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
† Nagy Ágnes – Gallina Zsolt – Molnár István – Skrba Péter: Késő Árpád-kori, nagyméretű, földbe mélyített építmények Ordacsehi-Bugaszegen
2. kép. 76. épület szúsága 7 m, szélessége 3-3,2 m, az általuk bezárt alapterület 22,5 m 2 . A bejárat 2,5 m hosszú, 3 m széles, lekerekített, meneteles. A gödörfal vonalában, illetve 50 cmre azon kívül a bejárat 2-2 cölöplyuka helyezkedett el, egymástól 1,8-1,9 m-re. Az épületből Árpád-kori kerámia, vaskés, kő, patics, kagyló, csiga, állatcsont került elő (7. kép). 174. (264. s): Nagyméretű, téglalap alaprajzú, földbe ásott veremépület (8. kép). 5,3-5,6 m széles, 9 m hosszú, alapterülete 49-50 m 2 , mélysége 60-80 cm. Az északi fal közelében 3 cölöplyuk. Az északkeleti részen egy kis kiugrás látható, előtte egy 1,5 méter hosszú, keskeny árokszakasz. Alján szabálytalanul húzódó árokszerű lemélyítések húzódtak. Leletanyaga: Árpád-kori kerámiatöredékek, nagy mennyiségű patics, kő, csont és fémeszköz, állatcsont (7. kép). A 2001-ben folytatott feltárásunk során két újabb veremépület került napvilágra (9. kép). Az előző épületekhez hasonlóan egyiknek sem volt tüzelőberendezése, ellenben itt is mindkét épület alján égett, faszenes réteg húzódott. 351. (573. s.): ÉNy-DK-i hossztengelyú, nagyméretű, négyzethez közelítő, lekerekített sarkú téglalap alaprajzú építmény (10-11. kép). Hosszúsága 6,5-6,7 (6,9) m, szélessége 5-5,6 m, alapterülete 35 m 2 (bejárat nélkül), mélysége 85-113 cm volt. A függőleges falak mentén, belül cölöplyukak sorakoztak egymástól 10-60 cm távolságra. A cölöpsor a délkeleti sarokban kissé megszakadt, illetve beugrott. A cölöpök által határolt alapterület: 18,5 m 2 . Alja enyhén a közepe felé mélyült, déli falánál kisebb kiugrás. Keleti falánál, a délkeleti sarok közelében erősen rézsűs bejárat nyúlt ki. Az épület falsíkjával való találkozásánál és külső szélén 2-2 tetőtartó cölöp nyo189
