Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
A Jászkunság műveltsége és társadalma - Barna Gábor: Kunszentmárton és a Nagykunság. Kulturális alkalmazkodás és a mezővárosi kultúra
36 Barna Gábor A kiváltságos helyzet, a kiváltságokhoz ragaszkodás, s a kiváltságok megőrzésének kényszere és igénye, a kiváltságokban való részesedés a nagykun városokban sajátos öntudatot, gondolkodást és mentalitást alakított ki, amely nyomaiban még ma is föllelhető egyes családtörténeti visszaemlékezésekben. A XIX-XX. század fordulóján pedig még tárgyi anyagokban, szimbólumokban is föllelhető volt, főleg a történeti hagyományok, kiváltságokat igazoló írásos emlékek, szóbeli hagyományok ápolásán. Kunszentmártonban sok családnál megvan vagy megvolt a jászsági kirajzás emlékét a tanácsi jegyzőkönyvben megörökítő, s onnan kimásoltatott ún. „Megszálló Levél" kéziratos példánya." Ez lényegében ugyanaz a jelenség, mint sok karcagi családnál a családi irattárban megőrzött tanácsi jegyzőkönyvi másolatok a nagy futásokról. Lényegében mindkettő egyfajta érdekérvényesítéshez szolgáltat hivatkozási jogalapot. A „Megszálló Levél" ellenére, amely épp a jászsági származás emlékét fogalmazza meg, magukat kunnak tartják. 12 Ebben erősíti őket nemcsak a község nevének kun- előtagja, vagy a határban lévő Köttön-halom mondája 13 , hanem a nagykun kerületi székhely, a nagykun kerületi igazságszolgáltatás (iurisdictio) máig élő emléke, amely a Kerületiház utca 1990 utáni visszaállításával sokakban felújult és megerősödött. Nagyon tanulságos a Scheftsik György szerkesztette Jász-NagykunSzolnok vármegye című, két háború között kiadott megyei ismertető. A megye történetének és akkori jelenének leírása után sorra bemutatkoznak a megyei települések, a kötet végén a fontosabb helyi intézmények és meghatározó helyi személyiségek felsorolásával. Figyelemre méltó, hogy a régi kunszentmártoni gazda-, iparos- vagy értelmiségi családok magukat mind „kun" eredetűnek mondják. 14 Ekkor természetesen már több mint fél évszázada a kiváltságos Hármas Kerület, illetve ennek részeként a Nagykunság megszűnése és a „Muszáj vármegye" megalakítása után vagyunk. Azaz bizonyos emlékek már elhalványodhattak. Kunnak tartják a kunszentmártoniakat a környékbeli, a tiszazugi települések lakói is. A helybeliek történeti tudatára és hagyományaira természetesen nagymértékben hatottak a helytörténeti kiadványok, s a helyi újságoknak a település múltjával foglalkozó cikkei, amelyek egészen a második világháborúig fontosak voltak a helyi gondolkodás formálásában. 15 A Kunszentmárton életét a XIX. században nagymértékben befolyásoló, ám a városból már elköltözött Szilárdfy család pedig számon tartja, hogy századunk elején egyik tagja, Szilárdfy Lajos kunszentmiklósi vasutas még ismerte a kun Miatyán11 Barna 1994. 12 V.Ö.: 9. jegyzet! 13 Eszerint Köttön kun király itt halt meg egy csatában. Holttestére vitézei egy-egy kalap földet hordtak, s így keletkezett a Köttön-halom. 14 Scheftsik 1933. 103-114. (Kunszentmárton) 114-116. (Mesterszállás) 15 Veres 1927, Dósa - Szabó 1933-34. E szerzők munkái először folytatásokban a Kunszentmártoni Híradó (1919-1945) hasábjain jelentek meg nyomtatásban. De más, korábbi kunszentmártoni újságok is, mint a Közérdek vagy a Kunszentmárton és Vidéke is közöltek hasonló írásokat. Bár éppen az utóbbi lap elsősorban a Tiszai alsó járás településeivel foglalkozik, azaz kevésbé a Nagykunsággal, de ekkor már a kiváltságos kerületek megszüntetése utáni időben vagyunk.
