Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
A Jászkunság műveltsége és társadalma - Barna Gábor: Kunszentmárton és a Nagykunság. Kulturális alkalmazkodás és a mezővárosi kultúra
Kunszentmárton és a Nagykunság 37 kot. 16 Az önmagukról alkotott véleményüket nyilvánvalóan nem szabad figyelmen kívül hagynunk, de látnunk és tudnunk kell, hogy azt külső tényezők hogyan alakították, vagy máig hogyan alakíthatják, módosíthatják. Az önkép, a csoporttudat tehát tudatos szerkesztés révén jön létre. A Nagykunsághoz való tartozásnak az anyagi kultúrában számos nyoma van. Ezt szinte magától értetődőnek tekinthetjük. A XVIII. század elején ugyanis egy más természetföldrajzi adottságok közé költöző vállalkozó szellemű népességnek magától értetődő természetességgel kellett alkalmazkodnia megélhetése érdekében az új, helyben talált társadalmi és ökológiai körülményekhez. Az ennek hatására kialakult vonások legtöbbje egységesen jellemzi a nagykun városokat részint azért, mert a Nagykun Kerület, vagy a Hármas Kerület, esetleg a helyi városi/községi tanácsok nagyjából hasonló vagy azonos rendelkezései folytán, hasonló vagy azonos természeti és gazdasági közülmények közepette jöttek létre. Ezek városképi, településszerkezeti meghatározók szinte mai napig. Közéjük tartoznak a városszéli rakodók vagy lágerek, 17 a vagyonvédelem miatt csoportosan telepített vermek, 18 a szőlős- és epreskertek. Kunszentmártonban máig működik az Alsó lóger, a vermeknek a földrajzi nevekben él az emléke: Vermek alja, Veremhát, nyomokban máig megtalálhatók a péterszögi és Köttön halmi szőlők 19 , amelyeket egy 183l-es rendelet után telepítettek s létezik az Epreskert is. A nagykunsági gazdasági-társadalmi helyzet sajátos vetülete a redemptus parasztpolgár öntudat és mentalitás. Ennek Kunszentmárton építkezésében is megtaláljuk a nyomát a kuriális építkezésre jellemző ambitusos, kerek oszlopos, népi klasszicista lakóházak megjelenésében, bár a múlt századtól kezdve a városrendezési törekvések és rendszeres átépítések kevés emléket hagytak belőlük. 20 E népi klasszicista építkezésnek legszebb emlékei a Nagykunsággal szomszédos Tisza menti településeken: Tiszaszentimre, Tiszaszőllős községekben voltak láthatók. Átvette Kunszentmárton lakossága a múlt század második felében a mélykék, kunkék bútorokat is, adataim szerint elsősorban a kis- és középparaszti réteg. 21 A módos, kisnemesi, nagygazda és/vagy tisztviselő társadalom azonban ekkor már más divatot követett. A Tisza jobb partjáról, a Jászságból a Tiszántúlra telepedett lakosság fokozatosan, de szervesen beilleszkedett azokba a nagyobb kulturális egységekbe, amelyeknek a Nagykunság is csak egyik része, s határai sokkal nagyobb, eltérő kiterjedésű tiszántúli, alföldi területeket ölelnek körül. 16 A kunszentmártoni Szilárdfy családban ez a kézirat máig öröklődik, s a kun/kunszentmártoni öntudat szimbolikus kifejezése a morva-német Standhaft családban, amely Szilárdíyra magyarosított még 1848 előtt. 17 Bellon 1973., Bellon 1979. 103, 170. 18 Bellon 1973 158-161., Bellon 1979. 107. 19 Bognár 1978. 161. 20 Bellon 1979. 175-177. 21 Bellon 1979. 178. Lásd a birtokomban lévő Mária-házioltár szekrénykéjét, vagy a korabeli ülőbútorok mélykék huzatját.
