Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
A Jászkunság műveltsége és társadalma - Barna Gábor: Kunszentmárton és a Nagykunság. Kulturális alkalmazkodás és a mezővárosi kultúra
Barna Gábor KUNSZENTMÁRTON ÉS A NAGYKUNSÁG Kulturális alkalmazkodás és a mezővárosi kultúra Furcsának tűnhet első pillantban, hogy valaki Kunszentmártonnak és a Nagykunságnak a kapcsolatával foglalkozik. Hát nem természetes, hogy Kunszentmárton a Nagykunság része? Még a nevében is viseli a kun- előtagot, s egyike a hat nagykun városnak. A kunszentmártoni római katolikus Szent Márton plébániatemplom főbejárata fölött ott láthatjuk az ágaskodó, kardot tartó oroszlánt, a Nagykunság címerét. Az 1990-es rendszerváltozás után hamarosan visszakapta nevét a Kerületi ház utca, amelyben máig áll a nagykun kerület székháza és börtöne. Bár lehet, kevesebben tudják, hogy az utcanév innen származik. 1 Bellon Tibor, a Nagykunság XVIII-XX. századi történetének és paraszti, parasztpolgári műveltségének kutatója a tájról írott kismonográfiájában úgy fogalmaz, hogy Kunszentmárton „kulturálisan és etnikailag eltér" a többi nagykun településtől, „így - néprajzi értelemben - nem számíthatjuk a Nagykunsághoz". 2 Az alábbi, éppen Bellon Tibor tiszteletére írott tanulmány éppen azt kívánja megvizsgálni, hogy valóban így van-e ez? Hogy vajon a Nagykunsághoz való két évszázados tartozás közigazgatásilag, hagyott-e és milyen erős nyomokat Kunszentmárton város mindennapi életén, kultúráján? Kérdés persze az is, hogy maga a Nagykunság mennyire tekinthető kulturálisan egységesnek, kulturális egységnek? S ha - feltételezésem szerint - nem, akkor vajon milyen eltérő és milyen közös, egymást összekapcsoló kötelékek fűzik össze Karcag, Kunmadaras, Kunhegyes, Kisújszállás, Túrkeve és a vizsgálatunk elsődleges tárgyát képező Kunszentmárton településeit? Történeti kutatásokból és régészeti ásatások eredményeiből ismert, hogy Kunszentmárton közvetlen szomszédságában a középkor folyamán több kun szállás, település létezett, amelyek a török hódoltság sanyarú viszonyai között elnéptelenedtek, elpusztultak. Ilyen volt Bábocka 3 , amely ma Öcsöd része, ilyen volt Homokszállás 4 , ahonnan értékes kun ékszerlelet került elő. E településekkel és a többi ma létező nagykun helységgel ellentétben, Kunszentmárton már a kunok magyaror1 Józsa 1990. 10. 2 Bellon 1979.7. 3 Győrffy 1956. 54., Káldy-Nagy 1982. 250-252. 4 V.Ö.: Győrffy 1956. 34.; Káldy-Nagy 1982. 185-186.
