Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
A Jászkunság műveltsége és társadalma - Barna Gábor: Kunszentmárton és a Nagykunság. Kulturális alkalmazkodás és a mezővárosi kultúra
34 Barna Gábor szági letelepedése előtt lakott templomos hely volt, amint a neve is mutatja. Erre utal a város neve, a plébániatemplom patrociniuma, Szent Márton, aki Szent István idejétől kezdve Magyarországnak társ-patrónusa, s egyik leginkább tisztelt szentje. A nagy tisztelet gyökere, hogy Márton a pannóniai Savariaban, a későbbi magyar Szombathelyen született. A kunokat itt tehát keresztény magyarok mellé telepítették. Hasonló történeti gyökerű társa városunknak a Kiskunságban Kunszentmiklós. Kunszentmárton első biztos említése, 1215 után kun lakóit valószínűleg rögtön a kunok tatárjárás utáni végleges vissza- és letelepedésekor kapta. Ettől kezdve kun jellege, a kunsági Kolbáz-székhez, a későbbi Nagykunsághoz tartozása sem a középkorban, sem a későbbi századokban nem volt kétséges. Része volt a Nagykunságnak a török hódoltság alatt, része volt annak 1702. évi eladásakor, s a többi településsel együtt viselte az 1745. évi visszavásárlás, önmegváltás, a redemptio anyagi terheit is. A történeti, a helytörténeti és gazdaságtörténeti szakirodalom Kunszentmártont minden kétség nélkül a Nagykunság részeként tárhgyalja és vizsgálja a XVIII-XIX. században. Ezekben a munkákban azonban már megtalálhatók azok az okok, amelyek miatt a néprajzi, s a nyelvjárási irodalom és kutatás Kunszentmártont a nagykunsági paraszti kultúra illetőleg nyelvjárás vizsgálatakor figyelmen kívül hagyja. Három lényeges körülményt kell megemlítenem: 1. a török hódoltság alatt valószínűleg teljesen elpusztult községet a XVIII. század elején (1718-19) Jászapátiból és Jászalsószentgyörgyről kirajzó lakosok telepítették újjá. 5 Nagy valószínűséggel tehát nem az eredeti lakói költöztek vissza. 2. Ezzel az újjátelepítéssel függ össze, hogy Kunszentmárton - eltérően a többi nagykun várostól - nem református, hanem római katolikus település. 6 3. Az egykori Kolbáz-szék, a későbbi Nagykunság területének történeti változásával függ össze, hogy Kunszentmárton és egykor volt egyik pusztája Mesterszállás, területileg nem függtek össze a többi nagykun város egységes területi tömbjével. 7 Ezekre hivatkozva Bellon Tibor nagykunsági kismonográfiájában elzárkózik Kunszentmárton paraszti kultúrjának a többi nagykun várossal való együttes tárgyalásától, Kunszentmártont kulturálisan nem sorolja a nagykun települések közé. De vajon igaza van-e? A különböző egyházhoz/felekezethez tartozás vajon elégséges alap-e, hogy Kunszentmárton kulturálisan valóban különbözzék Nagykunság többi részétől? Örsi Julianna a Nagykunság vidékének néprajzi körülhatárolásáról értekezve nem fogalmaz ilyen mereven, de rendre olyan példákat hoz Szolnok Me5 Barna 1994.; Dósa-Szabó 1933-34. 42-45. 6 V.ö.: Barna 1994. 7 V.ö.: Bellon 1979.; Barna 1994.
