Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

Paraszti gazdálkodás és tárgyi kultúra - Simon András: A gúzsos szőlőprés. A mustnyerés archaikus eszköze és technológiája Délnyugat-Magyarországon

A gúzsos szőlőprés 255 aki egyszerűen kihordta a szőlősorok közé trágyaként, vagy állatokkal etette meg a törkölyt. A gúzst használat után a hozzátapadt törkölymaradványtól megtisztítják, lemossák, és a prés mögé, a présház falába vert szögre akasztják. A levegőjárta helyen a gúzs a következő szüretig szárazon marad. A szüreti időszak után a meglehetősen nagy helyet elfoglaló borsajtó melencéjében a szőlőművelés és borkészítés munkaeszközeit, edényei tartják. A gúzsszögeket gyakran a nyomógerendába verik, lopótököt, fűrészt, fokhagymafűzért akasztanak rá. A főfás szőlőprések nyomógerendájába vésett adatok sokszor nem csupán a készítés idejét, de a mester nevét is közlik. Kecskés Péter kutatásaiból tudjuk, hogy Nagykanizsa város Kiskanizsa nevű falusias városrésze préskészítő központ volt, ahol több ács-, asztalos- és kádármester, illetve „fúró-faragó" falusi specialista foglalkozott a szimmetrikus melencés gúzsos szőlősajtók előállításával. A szőlőprések szerkezetével, működésével foglalkozó néprajzi szakirodalom legfeljebb érintette, de részletekben menően nem tárgyalta e munkaeszközök díszítettségét. Elsőként Vajkai Aurél szentelt külön tanulmányt e témakörnek.

42 A főfás borsajtók nyomógerendája biztosítja a legnagyobb szabad felületet a szöveges feliratoknak, az évszámnak és a különféle díszítőmotívumoknak. Emellett lehetnek motívumok a szárfákon, ritkábban a présmelence külső falán vagy az orsó menet alatti részén. Legegyszerűbb díszítmények a geometrikus rovások és a vésett rozetták, de nem ritka a növényi ornamentika, a leveles ág, inda és tulipán sem. A figurális ábrázolás, a szőlőműveléssel kapcsolatos motívumok ritkák. A díszítőelemek gyakran pirosra festettek. A sok példa közül kiemelem a Vajda-Cserfő 72. présházából a nagykanizsai múzeumba szállított gúzsos szőlőprés motívumait. Szinte minden szerkezeti elemén csipkeszerű vésett díszítés fút körben. A főfa elülső oldalán látható ábrázolások, motívumok: lovon ülő huszár alakja, alatta „Mátyás" felirat (Hunyadi Mátyás [1458-90] magyar királyra utalva); pipázó paraszt, puttonnyal a hátán; a magyar címer a koronával; Jézus-monogram: IHS („Jesus hominum salvator" - ezt a népetimológia „Isten, haza, szenvedés" jelentéssel látta el). A nagyméretű főfás borsajtó a szőlőhegyi épület présháznak nevezett helyiségében áll. „A dunántúli hajlék, pince, a legutóbbi időkig a prés méreteitől meghatározott nagyságú épület, és elsőrendűen annak befogadását és csak másodsorban a bor tárolását szolgáló építmény." - vélekedik Vincze István.

44 A présház födém nélküli, éppen a vizsgált préstípus vertikális mechanizmusa miatt. Mindezt figyelembe véve hitelt adhatunk a szakirodalomban és a terepmunka alapján egyaránt körvonalazódó tézisnek, miszerint a prés és a présházpince egy időben készült, a nrés fölé emelték a hajlékot, nem pedig a kész présházba állították be utólag a prést.

45 így az is előfordult, hogy 41 Kecskés 1991.7. 42 Vajkai 1977.448-462. 43 Thury György Múzeum, Nagykanizsa, Leltári szám: 77.10.1. 44 Vincze 1958,5-6. 45 Kecskés 1985. 180.