Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

Kulturális folyamatok tér- és időbeli keretei - Bárth János: A csíkszentgyörgyi kepe 1809-ben

Bárth János A CSÍKSZENTGYÖRGYI KEPE 1809-BEN A római katolikus plébánosok megélhetését, miként más felekezetek lelkipásztoraiét is, a feudalizmus időszakában anyagi hozzájárulásukkal jobbára a saját plébániájuk hívei biztosították. A plébánosok jövedelmei az alábbi forrásokból származhattak: 1. a házaspárokra kivetett párbérből, amelyet ágybérnek, lecticalenak is neveztek, 2. a stólából, vagyis a keresztelésért, esketésért, avatásért, temetésért járó fizetségből, 3. a sedecimából, vagyis a plébánia fennhatósági területéről szedett egyházi tized tizenhatod részéből, 4. a plébánia esetleges ingatlanjainak (földek, erdők, malmok stb.) hozadékából, 5. faluközösségi és egyéni ajándékokból, a plébánia számára végzett közmunkákból. A plébánosok jövedelméről elsősorban a Visitatio Canonicanak nevezett egyházlátogatási jegyzőkönyvekből, valamint a papokkal kötött mezővárosi, falusi, egyházközségi szerződésekből tájékozódhatnak a kutatók. A sokfelé ágazó kérdéskör adatainak és összefüggéseinek feltárása még fölöttébb sok kutatómunkát igényel. A párbért Erdélyben, különösen a Székelyföldön kepének nevezték. A pap háztartása számára a gabonakepe (búzakepe, rozskepe, zabkepe, árpakepe) nélkülözhetetlen bevételi forrást jelentett. A havasokkal, erdőkkel rendelkező helységek lakosai fakepét is adtak lelkipásztoruknak. A XX. század második felében, amikor a párbért, egyházi adó formájában már pénzben fizették a Székelyföldön, az idősebb székelyek a korábbi idők szóhasználatát megtartva a plébánosnak fizetendő pénzbeli járandóságot is a kepe szóval illették. 1 A témára vonatkozó néhány forrásközlés és feldolgozás: Tomisa Ilona: Visitatio Canonica. Az esztergomi főegyházmegye barsi főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei. (1647-1674). Budapest, 1992; Tomisa Ilona: Visitatio Ecclesiae. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Batthyány József esztergomi érsek idejéből. (1776-1779). Budapest, 1997; Beké Margit: Pázmány Péter egyházlátogatásijegyzőkönyvei. (1616-1637). Budapest, 1994; Bárth Dániel: A hercegszántói egyház vizitációja 1767-ben. Cumania 16. 311-333. Kecskemét; Bárth János: Kalocsai kontraktusok. 310-326. Kalocsa, 1997. - Timon Ákos: A párbér Magyarországon. II. kiad. Budapest, 1908; Gesztelyi Nagy László: Az egyházi adózás és párbér jelen állása Magyarországon különös tekintettel a külföldi viszonyokra, Kecskemét, 1939; Bárth Dániel: Dusnok és papja. In: Bárth János (szerk.): Két víz között. Baja-Kecskemét, 1999; Hass József: A kaposvári plébánia története. 104-114. Veszprém, 1948; Bárth János: Kecel története és történeti néprajza a kései feudalizmus idején (1734-1848). In: Bárth János (szerk.): Kecel története és néprajza. 151-152. Kecel, 1984.