Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
Kulturális folyamatok tér- és időbeli keretei - Sári Zsolt: Van kiút? Egy tiszamenti település túlélési stratégiája: a falusi turizmus
Van kiút? Egy tiszamenti település túlélési stratégiája: a falusi turizmus 185 lítása mellett számos egyéb más programmal is várja a Nagykörűben üdülőket. A tájházban szerveznek kézműves foglalkozásokat, ahol a gyékény- és vesszőfonást, a nemezelést, az agyagozást, a csuhéfelhasználást ismerhetik meg. A kézműves foglalkozások mellett a tájház kemencéjében az asszonyok segítségével hagyományos kalácsokat sütnek. A táj házi programok mellett több olyan esemény is megrendezésre került és kerül évente most már hagyományosan, amelyek a helyi hagyományokat, népszokásokat elevenítik fel. A Cseresznye Fesztivál keretében a Tájház udvarán rendeztek meg „Falusi lakodalom eredeti koreográfiával" címmel egy igazi esküvőt és lakodalmat. Egy fiatal pár esküvőjét a Tourinform Iroda segítségével a fesztivál idejére tervezte meg, amelyen 2500 forintért bárki résztvehetett. A lakodalomhoz hasonlóan a téli időszakban disznótort rendeztek az érdeklődőknek. Emellett asszonykórus és színjátszó kör működik a községben. Ezek a közösségek vállalták fel a népdal- és népmese kincs megőrzését és bemutatását. Ezekben az esetekben arról a jelenségről van szó, hogy egy közösség korábbi hagyományai és szokásai, amelyek már csak az emlékezetben (vagy már abban sem, csak korábbi leírásokban) éltek és maradtak meg, tudatos gyűjtés és hagyományélesztés által kerülnek újra vissza a gyakorlatba. Míg azonban korábban ezek a hagyományok és szokások kisebb közösségekkel, a szokást gyakorlókkal, a hagyományt birtoklókkal álltak kapcsolatba, a felelevenített tradíciók, már folklorizálódott változatokban, színesedve, látványosabbá váló rituáléként jelennek meg. A korábbi népszokások folklorizálódása turista látványossággá vált, amely erősíti a helyi falusi turizmust. A nyári időszakban a tájház több hagyományőrző programnak ad otthont. Az alkotótáborban különböző kismesterségek termékeinek (lószőr-ékszerek, gyékényes vessző tárgyak, gyertyamártás, mézeskalács) elkészítését tanítják az ország különböző vidékeiről érkező fiataloknak. A másik jelentős hagyományőrző program a „Népzenei és néptánc tábor" a Nagykovácsi Zenei Alapítvány segítségével, ahol dél-alföldi, moldvai, gyimesi, dunántúli és szatmári táncokat és népdalokat tanulhattak a résztvevők és az egy-egy alkalomra betérő érdeklődők. Ezek a rendezvények, programok két fő céllal kerültek megrendezésre. Egyrészt a helyi lakosoknak kívántak szórakoztató programokat biztosítani. A község polgármestere ezt így fogalmazta meg: a fesztivál „hivatott a szüret munkája és még inkább az ár izgalmában megfáradt emberek kikapcsolódását nyújtani. Azok a nagykörűi emberek, akik nem sokat járják a világot ebben a két hétben színvonalas műsorokból válogathatnak, hírességekkel találkozhatnak." 5 Másrészt viszont tudatosan elevenítik fel a hagyományokat, népszokásokat, ezzel a faluba csalogatva a turistákat, akik közül egyre többen évről évre visszajárnak Nagykörűbe. Az önkormányzat ezeket a lehetőségeket igyekszik minden tekintetben felhasználni. Ebben nagy segítsége van az általa működtetett helyi Tourinform Irodának és a Nagykörű című helyi lapnak. 5 Nagykörű 1999. július 9-18. 2.
