Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

Kulturális folyamatok tér- és időbeli keretei - Sári Zsolt: Van kiút? Egy tiszamenti település túlélési stratégiája: a falusi turizmus

186 Sári Zsolt A Tourinform Iroda a Cseresznye Fesztivál főszervezője, segíti a falusi turizmussal foglalkozókat, és információs irodaként működik. A helyi lap minden számában közöl cikkeket a falu múltjáról, egykori hagyományairól (például több írás jelent meg az ártéri gazdálkodásról, a különböző jeles napok népszokásairól, az itt gyűjtött népdalokról, a hagyományos paraszti ételekről). Az idegenforgalom fejlődése az elmúlt években látványosnak tekinthető. A faluba látogatók számának növekedésével az igényeknek megfelelően nőtt a vendégfogadók száma is. Sok házat vásároltak meg idegenek, akik csak a nyári időszakot töltik a faluban, de több szolnoki is itt vásárolt parasztházat vagy nyaralót, ők viszont a hétvégéket is itt töltik. A vendégek idecsalogatása, a versenyképessé tétel reklám lehetőség kérdése is. Külön prospektusok készültek a Cseresznye Fesztiválról, a falusi turizmusról és külön katalógus készült a Közép-Tiszavidéki falusi vendégfogadókról, amelyben nyolc nagykörűi vendégfogadó ismerteti szolgáltatásait. A turizmus nagy arányú erősödése természetesen kihat a falu lakóira. Nem elhanyagolható, hogy nyaranta a falu lakosainak számával megegyező turista látogat a községbe. Egyre többen látják meg a turizmus gazdasági lehetőségeit: szobakiadás, ételkészítés (házias, hagyományos ételelkészítése és tálalása hagyományos környezetben) gyümölcs, hús és zöldség árusítás, a helyi pálinkafőzők nem csak árusítják termékeiket, hanem szeszfőzde látogatásoknak is helyet biztosítanak. Összegzésül elmondhatjuk, hogy az 1990-es évek, a rendszerváltás utáni átalakult gazdasági szerkezet, a már akkor hátrányos helyzetben lévő térségek kis településeit még nehezebb helyzetbe hozta. A falvak elöregedése, a növekvő munkanélküliség, a további elvándorlások már-már a falvak létét, életképességét veszélyeztették. Minden település keresi túlélési stratégiáját. Az általunk vizsgált község, Nagykörű a még mindig jelentős súllyal rendelkező cseresznyetermesztés mellett, ezt kihasználva ismerte fel a falusi turizmusban rejtőző lehetőségeket, és így vált ez a túlélési stratégia egyik szegmensévé. A falu már bizonyította életképességét, a kérdés az, hogy milyen arculattal lép a XXI. századba. A falu hagyományos kultúrájának felkutatása és megőrzése segítheti ezt. Ezt ismerték fel a falu vezetői is, akkor, amikor tudatosan építik ezekre a kulturális elemekre a turisztikai programjaikat. Párbeszéd témája lehet, hogy a néprajzosok, történészek, szociológusok, művelődési managerek milyen fokon szólhatnak ebbe bele, mennyire nyúlhatnak hozzá tudományterületük által felkutatott értékekhez. A falu sajátos arculata azonban arra ösztönzi az ott élőket, a falu vezetőit, de a kutatókat is, hogy minél szélesebb körű ismeretek alapján tovább erősítsék a falu hagyományos arculatát, ezzel segítve a falusi turizmus fejlődését, amely egyre több helyi polgárnak nyújt megélhetési lehetőséget. 6 Benne a következő rövid fejezetek olvashatók: 1. A természet birodalmában, 2. A falu varázsa 3. Élő hagyományok 4. Programajánlat 5. Kempingek 6. Panziók 7. Szobakiadás 8. Vendéglátás, 9. Sport, kultúra. 7 A falusi turizmust hirdető prospektusban olvashatjuk: "a vendéget fogadó családok szívesen beavatnak bárkit a vidéki élet titkaiba. Ha kedvük tartja, részt vehetnek a hétköznapi házkörüli munkában, barátkozhatnak háziállatokkal, sőt elleshetik a táj egy-egy jellegzetes ételének elkészítési fortélyait".