Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

Kulturális folyamatok tér- és időbeli keretei - Sári Zsolt: Van kiút? Egy tiszamenti település túlélési stratégiája: a falusi turizmus

184 Sári Zsolt lomának dedikációja Szent Mária Magdolna, akinek ünnepe július 22. A fesztivál zárónapja mindig a falu búcsúja, Mária Magdolna napjához közelebb eső vasárnap. A Cseresznye Fesztivál az első két alkalommal (1991, 1998) három napig tartott, majd 1999-ben, a harmadik fesztiválon már két héten keresztül tartottak a különböző programok. A programok három fő csoportba sorolhatók. /. Szakmai programok A fesztivált több cseresznyéhez kötődő szakmai program kíséri. Ilyenek voltak a szakmai tanácskozások, cseresznye bemutatók, kóstolók. Ezek a programok elsősorban a szakembereknek, a gazdáknak szóltak, de természetesen sok érdeklődő vett részt bennük. II. Sportprogramok A mai fesztiváloknak már elengedhetetlen részét képezik a különböző sportesemények: mérkőzések, vetélkedők. Ezek nagy része szintén a cseresznyéhez kötődik, pl. „cseresznye párbaj", amely magába foglalta a létramászó versenyt, a cseresznyebefőtt evő-, cseresznyemag köpő-versenyt. III. Szórakoztató programok A fesztivál legtöbb programja e kategóriába tartozik: számtalan koncert - a legkülönfélébb stílusok: népdal, magyar nóta, jazz, blues, disco, rock képviselve vannak -, utcabál, musical bemutató, szabadtéri színházi előadások. A helyi önkormányzat a rendszerváltás után szinte azonnal felismerte azt a lehetőséget, amit a falu földrajzi helyzete nyújt. A település határában az élő Tisza hullámtere 1978 óta a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzethez tartozik. A Tisza mellett szabad strand és egy hozzá kapcsolódó camping található. A strand száraz időszakban igazi furdőparadicsom, hiszen ilyenkor 40-55 méter széles, 1-1,5 km hosszú homokpartja van. A folyó által kínált turisztikai lehetőségeket azonban bővíteni kellett ahhoz, hogy olyan jelentőségű falusi turizmus alakuljon ki, amely a falu lakosainak megélhetést biztosít. Ennek a bővítési kísérletnek a legnagyobb jelentőségű eredménye a már említett Cseresznye Fesztivál, amelynek lényegét és célját a fesztivál egyik főszervezője a következőkben határozott meg: a fesztivál „amelyen nem csak a cseresznyét ismerhetik meg az érdeklődők, hanem a Tiszát és vidékét is". A faluban ugyan található két camping, egy nagyobb vendégfogadó, de a turizmus legfontosabb helyi bázisai a falusi vendégfogadásra berendezett parasztházak. (Emellett jelentős turisztikai bázist képviselnek azok a házak, amelyeket városiak, és külföldiek vásároltak fel, hogy a nyarakat ott töltsék.) A falusi turizmus lényegét és vonzóerejét nem volt nehéz megtalálni: helyi sajátosságokat, a saját tradíciókat kellett fölismerni, megőrizni, és a gyakorlatban megvalósítani. Ez természetesen nem ment (megy) zökkenő menetesen, úgy hogy a hagyományok és a tradíciók ne csapjanak népieskedésbe. A hagyományok ápolásában fontos szerepet játszik a nagykörűi Tájház, amelyben egy néprajzi gyűjtemény, egy ún. Petrovay-szoba, amely a cseresznyetermesztést meghonosító családnak állít emléket, egy régészeti kiállítás és egy szekér-gyűjtemény található. Egy helyi módos gazda lakházából kialakított tájház állandó kiál-