Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

Kulturális folyamatok tér- és időbeli keretei - Sári Zsolt: Van kiút? Egy tiszamenti település túlélési stratégiája: a falusi turizmus

Van kiút? Egy tiszamenti település túlélési stratégiája: a falusi turizmus \ 83 és háromszázötven tehenet tenyészt és egy kisebb létszámú, de genetikailag komoly értékű lóállománnyal rendelkezik. Nagykörű elsőként csatlakozott az ártéri gazdálkodás visszaállítására indított programhoz. A faluban egyre többen érzik a jelenlegi állapotok tűrhetetlenségét, az évente ismétlődő árvizek nagy kiterjedésű szántóföldi művelésű területeket is érint, ezzel tönkre téve a termést.

3 A falusi turizmus A nagykörűi falusi turizmus nem előzmények nélküli. A település az 1930-as években csatlakozott az Országos Magyar Weekend Egyesület által szervezett, nyaralásra alkalmas községek hálózatához. Az akkor idelátogató turisták a vendéglőben és kiadó szobákban tudtak szálláshoz jutni. A rendszerváltással egyidőben indult meg a falusi turizmus visszaállításának kísérlete Nagykörűben. A turizmus két tényezőre alapulva kezdett kialakulni. Egyrészt a Tisza, amely természeti szépségével vonzotta a kirándulókat és a fürödni vágyókat. Másrészt viszont a cseresznye, amely íze mellett azzal szerzett hírnevet magának, hogy az ország legnagyobb összefüggő cseresznyéskertje Nagykörűben található. A 90-es évek elején indult meg egy folyamat, melynek részeként mára már több mint 120 parasztházat vásároltak meg nagyvárosi és külföldi emberek. Ez a település egészét tekintve a házak 1/8-ad részét jelenti. Emellett jelentős számban vannak jelen a különböző vendégfogadók: egy camping faházakkal és sátorhelyekkel, egy vendéglő és vendégház, valamint több parasztház működik falusi vendégfogadóként.

4 Az önkormányzat felismerve, hogy a település a helyi értékekre alapozva léphet be a XXI. századba, koncepciót dolgozott ki a falu adottságait és a turizmus lehetőségeit összekapcsolva. így született meg a Cseresznye Fesztivál gondolata. Olyan fesztivált álmodtak meg a faluban, amely színvonalas kulturális, sport és szórakoztató programokkal várja a nagykörűieket, a faluban pihenőket és a turistákat egyaránt. A fesztivál a szórakoztató rendezvény jellegén túl a cseresznye és a Tisza megismertetését is célul tűzte ki. A fesztivál alapjaiban a szüreti mulatságok példáját követi: a különbség „csupán" az, hogy cseresznye-ünnepet egyedül Nagykörűben rendeznek az országban. A fesztivál időpontja július második vagy harmadik hete. Ekkorra már túl vannak a helyiek a szüreten, a cseresznyés legnagyobb munkája, az érett gyümölcs leszedése befejeződött, így már a falusiaknak is van idejük az ünneplésre. A másik oka az időpontnak a falu búcsúja. A falu jelentős katolikus település volt, katolikus temp3 A XVIII-XIX. század fordulóján még az ártéri gazdálkodás jellemezte a községet. A Tisza szinte 180 fokban fogta közre a körűi medencét, ahol egységes vízrendszert alakítottak ki, megalapozva a fokgazdálkodás lehetőségeit. Vö.: Sziráki 1996. 4 A Közép-Tiszavidéki falusi vendégfogadók katalógusa összesen nyolc nagykörűi vendégfogadót mutat be. Ennél azonban jóval több család foglalkozik a turisták elszállásolásával. In.: Közép Tiszavidéki... én.