Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
Kulturális folyamatok tér- és időbeli keretei - Paládi-Kovács Attila: Hagyományos közösségek időhasználatának eltérő vonásai
144 Paládi-Kovács Attila Átmeneti helyzetben vannak a görögkeleti ortodox és a római katolikus ünnepi rend között a görög katolikusok. Ez az egyház a XVII. században jött létre, szervezetében, liturgiájában és nyelvhasználatában tovább élt számos keleti hagyomány, de 1916 óta a gregorián naptárt használja. (Megnevezésében a görög jelző a bizánci kereszténységhez fűződő kapcsolatra utal. Magyarországi hívei - ruszinok, románok, szerbek, magyarok - eredetileg nem közvetlenül a görög, hanem a pravoszláv egyházhoz tartoztak.) A görög katolikusoknak az esztendőhöz kapcsolódó népéletét sajátos ünneprendje, s az ünnepekkel kapcsolatos szokások teszik jellegzetessé. A két naptár közötti időeltolódás a vegyes vallású falvakban okozott gondot, amit úgy oldottak meg, hogy mindkét időpontban megtartották az ünnepet. A naptári eltérés legszembetűnőbben a karácsony ünnepkörében mutatkozott meg. Még él az emléke, hogy a XX. század elején a karácsony időpontja vízkeresztre (jan. 6.) esett. A görög katolikusok - a római katolikusok ünnepein felül - ünneplik Szent Miklós (dec. 6.), Szent György (ápr. 24.), Keresztelő János vagy Szent Iván (jún 24.) napját, a „keresztes vasárnapot" (a húsvéti nagyböjt idején) s még néhány jeles napjukat. 15 A lokális időhasználatot főként a római és a görög katolikus gyülekezetek ünnepei alakítják. Ilyen a templom dedikációjának (védszentjének ajánlása) napja. Ez egyben a helyi búcsú, más néven templombúcsú napja. Ilyenek a közeli búcsújáróhelyek napjai. Ezek Magyarországon többnyire a Mária-kultuszhoz kapcsolódnak. A község gazdasági specialitásától függően választott helyi szentek, pl. bortermelőknél Orbán vagy Simon - Júdás napját, juhtartóknál Dömötör napját ünneplik, s lehetnek ún. fogadott ünnepek árvíz, dögvész, tatárbetörés stb. emlékére. Utóbbira az erdélyi reformátusoknál is számos példát találunk. Szék (régi Szolnok-Doboka m.) lakói Bertalan napján (aug. 24.) két tatár betörésre emlékeznek gyásszal, böjttel, háromnapos templomozással. Végül, de nem utolsósorban említeni kell a zsidóság ősi időszámítását, naptárát és ünneprendjét. Heti pihenőnapját, a szombatot keresztény környezetben is megőrizte. A többség számára ez a nap volt leginkább szembetűnő, s kevesebb ismerettel bírt a zsidók ünnepeiről, éves ünneprendjéről (pl. Hanukka, Purim). A történeti Magyarországon nagy számban találhatók olyan városok és falvak, melyekben több etnikum és több felekezeti közösség élt/él együtt. Ezeken a településeken a hivatalos állami naptár, az országos időfelosztás mellett/alatt több partikuláris időrendszer létezett, s fért meg békés koegzisztenciában. A nyelvi, etnikai, felekezeti közösségek tekintettel voltak egymás ünnepeire, időhöz kötött évi, heti, napi rítusaira, feladataira még a lakodalmas nap megválasztásánál is. Az egyházi jellegű ünnepeken kívül évente ismétlődnek a nemzeti, nemzetközi, társadalmi ünnepek is. Ezeknek szintén kialakulhatnak népi, illetve lokálisan jellemző szokásformái. A nemzetközi ünnepeket kivéve (mint május 1.) az összes állami, nemzeti ünnepek is egy-egy partikuláris időrendszer tartozékai, mint Magyarországon a 15 Bartha 1992. 132.
