Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

Kulturális folyamatok tér- és időbeli keretei - Sümegi Pál - Kertész Róbert: Az alföldi ember és a folyók hosszútávú kapcsolata I.

Sümegi Pál - Kertész Róbert AZ ALFÖLDI EMBER ÉS A FOLYÓK HOSSZÚTÁVÚ KAPCSOLATA L* A jégkorvégi rénszarvas vadászok Amikor megismételhetetlenül egyszeri világunkban a folyamatos és örök változást akarjuk bemutatni, akkor önkéntelenül is a folyókra gondolunk, melyek környezetünkben ősidők óta a legjobban szimbolizálják az örökké változót. A folyókról összegyűjtött tapasztalatok az emberré válás kezdetéig nyúlnak vissza, és a folyók szinte élőlényként léteznek ma is egyes népcsoportok tudatában. Az ember és folyó misztikus szellemi kapcsolata mellett egy jól megfogható, a megélhetésért, fennmaradásért történő cselekvésekben megnyilvánuló, az emberi közösségek és a természetes környezet között kifejeződő rendszer is kialakult. Különösen igaz ez a Kárpát-medence belső területén található Magyar Nagyalföldre, ahol az ember és folyó viszonyának több ezer évre, az őskőkorig visszanyúló előzményei vannak. Amennyiben az Alföld térképére felrajzoljuk a régibb kőkortól a középkorig tartó időszakba sorolható különböző korú kulturális egységek népcsoportjainak megtelepedési helyeit, azt tapasztaljuk, hogy azok döntő része elhagyott folyómedrek, morotvatavak és holtágak partjain található. Ez a tény már önmagában is a folyók kiemelkedő szerepére hívja fel a figyelmet az eltérő nyelvű, kultúrájú, gazdasági gyökerű és orientációjú emberi közösségek megtelepedési folyamatában. Ugyanakkor felvetődik a kérdés: Miért éppen a folyóvölgyeknek volt ilyen kimagasló szerepe az alföldi emberek életében ? A legegyszerűbb magyarázat az, hogy az Alföld száraz sztyepp-erdőssztyepp jellegű területein a folyópart megfelelő vízszerzési lehetőséget biztosított. Azonban a vízforrás a folyóvízi élettérnek csak az egyik, bár kétségtelenül meghatározó jelentőségű tényezője. A vízforrás mellett a halászat, a vízi élettérben való mozgás, az ártéri és mocsári erdők, ártéri rétek vadban és különböző növényekben való gazdagA tanulmány az OTKA F018058 sz., F023129 sz., az MHB „A Magyar Tudományért" Alapítvány 65/95/1. sz. és az FKFP-502. sz. pályázatainak támogatásával készült. Kutatásainkhoz az anyagi feltételeket „A Jászság ősrégészeti kutatásáért" Alapítvány (MOL Rt., Szolnok; Alföld Program, Kecskemét; Tisza Klub, Szolnok; OTP Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága, Szolnok; „Topán" Müanyagfeldolgozó és Szolgáltató Kft., Budapest; Jászberény Város Önkormányzata; LEHEL-Elektrolux, Jászberény; Profext Kft., Jászberény; Jászsági ÁFÉSZ, Jászberény; „Jászságért" Alapítvány, Budapest, Kasza Csaba, Szolnok és a Csyky Kft., Jászboldogháza), valamint A Magyar Vidékért Alapítvány biztosította. Támogatásukat köszönjük.