Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
Kulturális folyamatok tér- és időbeli keretei - Frisnyák Sándor: Antropogén tájformálás a Kárpát-medencében
120 Frisnyák Sándor de ennek eredményei - a szláv népesség által használt kultúrpusztákat kivéve - a népvándorlás korában (5-9. század) megsemmisültek. Az antropogén tájelemek, mint pl. a földvárak, a több ezer m 3-es strázsa- és temetőhalmok, árkok, kisebb bányagödrök stb. lepusztul t-feltöltődő állapotban csak színező elemei voltak a honfoglalás kori földrajzi környezetnek. A 9. század vége felé, a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében kb. 150-300000 ember élt. 4 A népsűrűség a 325000 km 2-es Kárpát-medencében 0,46 - 0,92 fő/km 2 , a ténylegesen használt, 200-220000 km 2-es oikumené területére számítva 0,7-1,4 fő/km 2 lehetett. Az ilyen alacsony népsűrűség mellett a régebbi társadalmak kultúrtáj-teremtő munkájának eredményei nem voltak fenntarthatók. Az antropogén táj formálás maradandó hatása az erdőállomány folyamatos csökkenésében, a talaj képződési folyamatokban és az erózió nagyobb intenzitásában nyilvánult meg. A Kárpát-medence erdősültsége az időszámítás kezdetétől a magyar honfoglalásig 75-80%-ról 37-40%-ra csökkent. 5 A Kárpát-medencébe érkező magyar törzsek természeti öröksége sokak véleménye szerint már nem tekinthető teljesen nyerstájnak, de kultúrtájnak sem, mert azt a földművelésre áttért őseink és az együttélő etnikumok csak több évszázados munkával alakították ki. 6 2. A honfoglalók természeti öröksége A Kárpát-medence honfoglalás kori földrajzi képét a természettudományi kutatások és a régészeti feltárások alapján lehet felvázolni. 7 A Kárpát-medence mint közép-európai megarégió alapvetően két részre, az erdős hegységkeret és a belső medencerendszer erdős-sztyepp területeire tagolható. 51%-át a 200 méternél alacsonyabb síksági tájtípusok alkotják. A 200 m-től 500 mig emelkedő dombságok 24%-kal, az 1000 m-ig terjedő középhegységek 20%-kal, az 1000 m-nél magasabb hegységek 5%-kal részesednek a Kárpát-medence területéből. A megarégió 75%-a alkalmas cereáliák termelésére. A földművelés orografikus határa 1000-1100 m (a gabonatermelésé 600-900 m), míg az állattenyésztés a síkföldi természetes takarmánybázis és a dombságok makkos- és legelőerdői mellett a magashegységek havasi gyepterületeit is hasznosíthatja. 8 A honfoglalás kori Kárpát-medence természetes növénytakarója (1. ábra) megfelelt a magyarság környezetigényének. A vegetáció meglehetően változatos életteret biztosított mind a nagyállattartó, mind pedig a földművelő (és szőlőtermelő) tevékenységhez. A honfoglalás 4 Kristó 1995. 117. 5 Kordos 1996. 387. 6 Bulla-Mendöl 1947. 76., Frisnyák 1990. 7., Várkonyi 1999. 117-140. 7 Györffy-Zólyomi 1994. 13-33., Lászlóffy 1938.,Medzihradszky-JárainéKomlódi 1996. 147-152., Rácz 1993. 64-84., Somogyi 1988. 863-869., Somogyi 1994. 61-73. s Paládi-Kovács 1993. 71-81, 153-158, 250-257., Szabadfalvi 1970. 60-75.
