Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

Kulturális folyamatok tér- és időbeli keretei - Frisnyák Sándor: Antropogén tájformálás a Kárpát-medencében

Antropogén tájformálás a Kárpát-medencében 121 és kora Árpád-kori szállásterület a síkságokat, a dombságokat és a medenceválasztó hegységek alacsonyabb részeit foglalta magában. A Kárpát-medence 2/3-ára kiterjedő szállásterületet a geográfusok a termékeny löszfelszínek és egyéb negyedidőszaki üledékek, a legeltetésre alkalmas tölgyerdők elterjedésével azonosítanak, amelyet a 600 mm-es izohiéta vonal határol.

9 A kárpáti hegységkeret gyertyános tölgyes, bükk és fenyőerdő övezete ez idő tájt még lakatlan, ennek humanizációja (benépesítése és gazdasági birtokbavétele) később, a 13. századvégére, a 14. század elejére fejeződött be. A Kárpát-medence földrajzi centrumtérsége, a 100000 km

2-es Alföld a kevés (évi 550-600 mm-es) csapadék ellenére Európa egyik vízzel legjobban ellátott területe. A hegységkeret felől érkező, centripetális-jellegü (sugarasan összefutó) vízhálózat öntözi az alföldi ártereket. A Kárpát-medence síkságai alapvetően két szintre: a folyóvízi árterekre és az ármentes térszínekre, pl. a néhány méterrel magasabb lösz-síkságokra, futóhomokos hordalékkúp-síkságokra és a medenceperemi hordalékkúpokra különül. Az árterek is tovább tagolhatok alacsony és magasártéri szintekre. Az alacsony árterek a 19. századi integrált környezetátalakító munkálatokig állandóan vagy az év nagy részében vízzel borított területek voltak. A magasártéri szinteket a folyók árvizei csak időszakosan öntötték el. Az árvizek által öntözött területek és a dombsági tájak gyephozama magasabb (10-50 q/kh) mint a korábbi őshazákban, Levédiában vagy az Etelközben. A hidrogeográfiai kutatási eredmények szerint az állandóan és az időszakosan elöntött területek 48700 km

2-t foglaltak el.

i0 A vízborította és árvízjárta területekből 38500 km

2 a síkságokra, 10200 km

2 a domb- és hegyvidéki völgyekre, intramontán kismedencékre jutott. A honfoglaláskor az elöntött árterek, őslápok és mocsarak (pl. a Fertő-Hanság, a balatoni Nagyberek, a Kapos-völgy, a Sárköz, a Kis- és Nagy-Sárrét, az Ecsedi-láp, a Szernyemocsár stb.) a tartós szárazság miatt lényegesen kisebbek voltak, mint azt Lászlóffy W. a 18-19. századi kéziratos térképek alapján rekonstruált." A globális éghajlatváltozás következtében a 4-8. században a Kárpát-medence klímája hűvös és száraz volt.

12 A népvándorlás kori száraz klíma a 8. század derekától katasztrofálissá vált és alapvetően hozzájárult az avar birodalom felbomlásához.

13 A 8. század végétől a 13-14. század fordulójáig az ún. középkori optimum éghajlat (amelynek eredményeként a 9. század vége felé a Kárpát-medence csapadékosabbá vált) kedvező feltételeket biztosított mind a magyarság megtelepüléséhez, mind pedig az európai gazdasági növekedést elindító, 11-12. századi agrárforradalomhoz.

14 9 Bulla-Mendöl 1947.77. 10 Lászlóffy 1938., Somogyi 1994. 70. 11 Lászlóffy 1938. ,2

Rácz 1993. 64-84., Rácz 1999. 1130-1134. 13 Györffy-Zólyomi 1994. 28. 14 Rácz 1993. 64-84., Rácz 1999. 1130-1131.