Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)
promiscuus - kétszeres, vegyes takarmány. Az aj crena, ae, Kerbenyílás. rovátka, bevágás tőszóból eredezteti az ajak, ajtó szavakat is, ma az uráli korból származónak tartják. Verseghy az alacsony szót az al tőszóból (alá, alatt) eredezteti, ma tudjuk, hogy az uráli korból származik. Az alom szó is az al tőszóval van kapcsolatban. Az alszik az a/-ból eredeztethető (az ugor korból). Az ap finnugor alapszóból magyarázható az apad, apaszt, apály. A kiválasztott példák mutatják, hogy a szójegyzék alkalmas lehetett a finn-magyar nyelvek összehasonlításához. Verseghy levelének rövid ismertetése után szólnunk kell arról is. mi késztette a Finnországba küldött levél megírására. A bécsi Hírmondóban olvasott arról 1794-ben, hogy Dobrovszky József szláv nyelvész svéd, finn- és oroszországi útjairól számolt be Prágában, elmondta: a Pétervarott szolgáló finn lányok beszédét hasonlónak érezte a magyarral fel is sorolja a kala = hal, a víz = vezi stb. szavakat, s mivel ő nem tudott magyarul, javasolta, hogy magyar nyelvész keresse a kapcsolatot Porthan turkui professzorral, a finn szótár készítőjével. Verseghy figyelmét megragadta ez a lehetőség a finn-magyar nyelvek kapcsolatának kutatására. Jellemző az európai tudományos élet nyitottságára, hogy a humanista műveltségű Verseghy milyen közvetlen hangú levélben fordul Porthan professzorhoz, természetesen megkönnyítette ezt a közös nyelv, a latin. Nagy kár, hogy Verseghyt 1794. december 10-ről 11-re virradó éjjel lefogják, s csak 1803. szeptember 6-án érkezik haza a kilencedfél esztendeig tartó rabságból. Kufstein, Graz és a brünni Spielberg hírhedt várbörtönéből. S mire itthon valahogy megkezdte új életét, 1804-ben Porthan professzor már ősei földjében nyugodott. A kettejük közti levelezésről Császár Elemér, Verseghy monográfusa nem tud. Kapcsolatukról Pápay József ír 1922-ben 9 , hivatkozva Setälä: Lisiä... (Adalékok a finnugor nyelvhasonlítás) című tanulmányára. Szinnyei József pedig 1928-ban. a budapesti finnugor kongresszus évében megjelent „Finnek, észtek" című tanulmánykötetében beszél: „A finn-magyar nyelvrokonságról" 10 , Setälä és Pápay József tanulmányaira hivatkozva. Verseghy most közreadott írásának Szolnokra kerülése voltaképpen Csekey István egyetemi tanár - egykor a Verseghy Gimnázium diákja, majd 1923-1931 között a tartui egyetem professzora - által Szolnok város polgármesterének küldött levelének köszönhető, amelyből megtudtam, hogy Verseghy levelét Helsinkiben, az Egyetemi Könyvtárban őrzik. 11 Levélben fordultam Henrik Grönrooshoz, a kézirattár vezetőjéhez kérve mikrofilmen vagy xeroxon a levél másolatát, de nem csak ezt kaptam meg, hanem 9 Pápay József: A magyar nyelvhasonlítás története. Bp. MTA, 1922. 6. és 20. oldal, idézi forrásként Setälä: Lisiä suomalais-ugrilaisen kielentutkivauksen historiaan. Helsingissä, 1892. 10 Finnek, észtek, a magyarok testvérnépei című tanulmánykötet. írták: Bán Aladár, Csekey István. Faragó József... Solymossy Sándor... Szinnyei József... 11 Dr. Csekey Istvánnak, a tartui egyetem tanárának „...kezdeményező érdeme és oroszlánrésze van a Finnugorok Budapesten megtartott kongresszusában" (1928.) (Szolnoki Újság. 1931. január 1.) A szolnoki lap részletesen beszámol Csekey Istvánnak Szolnokon a Verseghy Irodalmi Körben „Északi rokonaink között" címmel tartott székfoglaló előadásáról is, megemlítvén, hogy „Verseghy első volt. aki együttműködést keresett a finn tudományos élettel, s erre vonatkozó több mint százéves levelét a helsinki egyetemi könyvtárban meg is találta." (Szolnoki Újság. 1930. január 20.1.) Az előadás „praktikus kiegészítéseként Telegdi Róth Márta finn és észt költők magyar fordítású verseiből adott elő. Telegdi Róth Márta előadói készsége, szavalni tudása ma már Szolnok város komoly értékei közé tartozik." - olvasható a cikk befejezéseként. Dr. Csekey István székfoglaló szolnoki előadásáról beszámoló jelent meg Helsinkiben a Suomen Heimo folyóirat 1931. márciusi számában is. Ebből még azt is megtudhatjuk, hogy a Verseghy Irodalmi Kör műsorában szavalt finn és észt verseket Bán Aladár és Faragó József fordította. (Suomen Heimo 1931. évi 3. szám 62. old.) 589
