Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

E.N. Setälä: Lisiä... című tanulmányának a kópiáját is (Suomi III: 5. 1892.). amelyben Verseghy levele először nyilvánoságra került Finnországban.

12 Ezúton köszönöm meg Henrik Grönroos úr szívességét, aki ezt a fontos dokumentumot Szolnokra, a Damjanich Múzeumba eljuttatta. Ezzel az is lehetővé vált, hogy Verseghynek ez - a finn-magyar nyelvészeti kapcsolatok kialakításában szinte úttörőnek szánt - levele hazai földön is napvilágot lásson, s nemcsak a szövegét illetően, hanem valósághűen visszaadva Verseghy eredeti kézírását. Múzeumi Levelek 4. Szolnok, 1961. 10. p. Vörösmarty Mihály Újszászon Vörösmarty Mihály élete valahogy emlékünkben Dunántúlhoz és Pesthez kapcsolódik. Ki gondolna arra, hogy Szolnok megyében többször is járt. s a szabadságharc leverése után hónapokig itt bujdosott. 1849. január első napjaiban. amikor a kormány Debrecenbe telepedett át, indult el Pestről Vörösmarty Mihály is családjával. Debrecenig az út nyolc napig tartott. Szolnokig még csak el lehetett jutni vasúton, de a kegyetlen hideg, fagyos időben már csak szekéren vitt tovább az út. Mi mást tehetett volna Vörösmarty, aki három kis gyermekével és feleségével együtt utazott, hogy Szolnokról kivitte a legkisebb, az alig nyolchetes lányát öccséhez. Vörösmarty Jánoshoz Új szászra, aki akkor az Orczyaknál volt gazdatiszt, és otthagyta szoptatós dajkájával együtt. így folytatták az utat Debrecenig, ahonnan csak Buda visszafoglalása után térhettek vissza Pestre. Második újszászi tartózkodása sokkal tovább tartott s keserűbb is volt. Nem az újszásziak keserítették meg az életét. A veszett szabadságharc után Bajza József költőtársával bujdosóként köszöntött be ismét Vörösmarty Jánoshoz, hogy üldözöttként menedéket találjon. Távol feleségétől, gyermekeitől élt itt, állandó rettegésben, mert a Baclvkorszak zsandárai mindenfelé nyomoztak a szabadságharcban részt vett honvédek, férfiak után. Vörösmarty János a Zagyva partján levő - ma szociális otthonnak átalakított kastély melletti egyik földszintes házban élt és dolgozott évtizedekig. Érdekes tudósítást kapott tőle Vörösmarty Mihály életrajzírója, Gyulai Pál 1863. április 4-én. Csonkán maradt meg ez a levél a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, amelyben bátyjáról, Mihályról és édesanyjukról ír: „...Édes Anyánk középtermetű és 12 A Helsinkibe írt levelemre 1969. szeptember 4-i keltezéssel jött meg a válasz a xerox másolatokkal együtt. „Referring to your of August 16th 1969 we inform you that the Franz Verseghy's letter in question is in our manuscript collections. It belongs to a collection dealing with history of the Finnish language, where, among other things, there are also letters to Porthan written by Hungarian scientists. We enclose for you free of charge a xerox taken of the original Verseghy letter dated May 13th 1794. The Verseghy letter has been published in E.N. Setälä's research: Additions to the history of the Finno-Ugric philological research (Suomi III: 5, 1892). We have also taken copies of the points concerning Verseghy... Sincerely yours, Henrik Grönroos Keeper of manuscript collections." A levél iktatószáma a Helsinki Egyetemi Könyvtárban: N:o 162/M/69. 590