Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

meg lehetős testalkotású - szép arcvonású nem szappanyozott de igen szép természetes barna bőrű - holló fekete hajú, de olyan gazdag hogy bokáig ért. ha leeresztette és 64 éves korában még egyszál sem volt ősz. Szelíd természetű, jó adakozó szívű, szorgalmas, fáradhatatlan a gazdasszonykodásban, betegeket is gyógyított nagyon gondos volt a házhoz mindenféle jó füveket, gyökereket annak idejében beszáríttatni és eltenni... hányszor történik a gazdaságban csonttörés, kasza sarlóval sebzés, azokat nagyon hamar meggyógyította..." Eddig tart az Újszászon íródott levél. Nagy kár, hogy belőle már többet nem tudhatunk meg Vörösmarty Mihály újszászi napjairól és hónapjairól. De ha valaki kezébe veszi Vörösmarty verseskötetét, valahogy még közelebb érzi magához azt a költőt, aki bujdosásában az Újszász környéki földeken is járt. Jászkun Krónika II. évf. 216. sz. 1994. szept. 15. 5. p. Emlékezés Bányai Kornélra „Szavakra lelni, sírni másokért" Szolnok város méltán lehet büszke nagy költő fiára, Verseghy Ferencre, akinek életmüve meghatározóvá vált a város kulturális életében, de kevesen vannak, akik tudják, hogy a Nyugat második nemzedékének jeles költője, Bányai Koméi is fél évszázada a szolnoki temetőben nyugszik. Bányai Kornél 1897-ben Újbányán, Bars megyében született. Diplomát szerzett. majd Esztergomban helyezkedett el; ott szerkesztette „Forrás" címmel az ifjú magyar költőnemzedék antológiáját, melyben csokorba köti a később mind nevesebbé váló magyar írók és költők írásainak színe-javát. Három nagysikerű verseskönyve jelent meg, amelyekben az új magyar líra egyik legizgalmasabb, legerőteljesebb egyénisége mutatkozott meg. Versei a legelőkelőbb folyóiratokban jelennek meg, s országszerte rokonszenvessé teszik nevét. Megkapja a Baumgarten-díjat, s a legszebb reményekre jogosítja írásainak ismerőit. Meleg szeretet. az élet mélységeinek biztos kézzel való átfogása, a természet komor képeinek mesteri ábrázolása, a legmélyebb és legtisztább líra jellemzi minden írását. S ma egyszerű fejfa tövén, mélyen a föld alatt nyugszik, s örökre elszenderült a dal barátságos ajkán. Költő, magyar vátesz, magyar tehetség volt; ravatala mellett egyetlen búcsúztató szó sem hangzott el, egyetlen irodalmi társaság sem képviseltette magát, csak törékeny termetű, egyszerű felesége, legszűkebb rokonsága sírt koporsója fölött, s ismerőse kísérte el utolsó útján a szolnoki kórháztól a szolnoki temetőig. Élt 37 évet. Ez van egyszerű fejfájára írva. De verseivel bevonult a magyar líra halhatatlanjai közé és sokáig dacol majd a közönnyel, s meg nem értéssel, amik tövisessé tették rövid életét. A költő, jó barát Berda József remekmívű elégiában emlékezett róla, aki három évtizeddel később, 1964. február 7-i keltezéssel küldte el levélben verse kéziratát 591