Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

is alig található. A körülprémes rövid mentét vitézkötés és három sorban 5-5 galambtojás nagyságú ezüst gomb díszíti. A mente alatt nyáron selyem untercikot, télen álligérő, ezüstgombos vagy pitykés mellényt hordanak. Mente, mellény, nadrág békében 120 frtba került. Prémsapka (8-10 frtos) egészíti ki az ünneplő öltözéket. Parádéra, esküvőre a pörge kalap helyett a sapkát teszik fel nyáron is." Patay Mihály, a szolnoki művésztelep kiváló grafikusa a 30-as években több fametszetében megörökítette a szolnoki népviseletet. Az ábrán látható „Menyeg/.ős pár" című képe talán a leghitelesebb ábrázolásnak mondható a 30-as évek végéről. amikor mintegy száz ilyen viselet volt ünnepeken látható. Nem véletlen, hogy ez a színes népviselet a filmeseket is vonzotta. Pólya Tibor szolnoki festőművész javaslatára a 30-as évek közepén „Az ellopott szerda" című játékfilmben Guba néni által összegyűjtött népviseletbe öltözött fiatalok szerepeltek is. Nagy kár. hogy ez a film ma már nem található sehol sem. A ruhák jórésze azonban megmaradt. A felszabadulás után. a 48-as kultúrversenyeken a szolnoki tánccsoport gyakran szerepelt ezekben. S a szolnoki Tisza Táncegyüttes maga részére készíttetett is ilyeneket, csak rövidebb szoknyamegoldással. A régi szolnoki viselet legszebb darabjait a szolnoki múzeum gyűjtötte össze, közte a Patay-féle metszeten bemutatott „dülügombos mentét" is. Változatosan szép főkötőink a Szolnoki Galériában 1973 márciusában voltak láthatók. A 900 éves jubileumi ünnepségsorozat időszakában sor kerül rá, hogy az ismertetett szolnoki népviselet, a rávonatkozó fotó- és festményanyag kíséretében kiállításon látható legyen. Nagyalföld 1. évf. 14. sz. 1992. szeptember 18. 21. p. Orosz István emlékezete 1942-ben - 50 esztendeje - adta ki Bálint Sándor a népi vallásosság jeles személyiségének, Orosz István (1838-1922) jászladányi szent embernek, több száz búcsújáró ének szerzőjének önéletírását. Mivel búcsújáró énekei ponyván számos kiadást megértek, Orosz István nagyhírű búcsúsvezért nemcsak MátraverebélySzentkút búcsújáró helyen, vagy Máriabesnyőn ismerték, hanem más tájak búcsújáró helyein is. A nagyhírű bibliográfus, Szinnyei József munkái nyomán katolikus papként említi, pedig mint Bálint Sándor megállapítja: >y

A mű nagyérdekű önvallomása égy eszmélni kezdő paraszti léleknek, de ugyanakkor közvetlen rajza régivágású parasztságunk vallásos lelkivilágának is." Bevezető tanulmányában a hódoltság kori idők vallási viszonyait elemzi, amikor papság híján „a laikus apostolságnak jellegzetesen magyar megnyilatkozásai a licentiátusok vagy deákok, másnéven félpapok" Ennek kései utóda Orosz István, aki az évszázados hagyománykincset használta fel, továbbfejlesztve a belőle áradó líraisággal. Milyen fájdalom sugárzik az ,.Ó/?, fájdalmas Szűzanya" dallamára írott énekéből, amikor 1916-ban Jászladány harangjait 575