Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

gabonát mégis sikerült összegyűjteni. Más esetben testületileg jelentek meg a Nemzeti Tanács ülésén, és puszta jelenlétükkel olyan nyomást gyakoroltak, mely elegendő volt legalább kisebb eredmények elérésére. A katonatanácsokról, működésükről nincsenek adataink, s csak Szolnokon, Karcagon, Jászberényben tudunk létrejöttükről. A későbbi események azonban arra engednek következtetni, hogy ezekben kevésbé érvényesült a Szociáldemokrata Párt vezetése. Ahogy telt az idő, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá a szociáldemokrata vezetők opportumsta politikája, s a felismerés nyomán mind jobban nőtt a tömegek elégedetlensége, amelynek hangja olykor már a sajtóban is jelentkezett. A szolnoki Függetlenség így fakadt ki: „Keressük a forradalom vívmányainak közvetlen megnyilvánulását, de nem találjuk, mert minden maradt a régiben. Kiváltságosak jogai és visszaélései nem szűntek meg, a régi korszak emberei helyükön maradtak."

25 A Mezőtúr és Vidéke meg - a földkérdésről írva - nyíltan fogalmazza meg véleményét: „A bankok a burzsoázia kezén vannak most is, s csak újra azok kezére jut a föld, de a falu is, mert az adót nem tudják fizetni. Az úri osztály úgy véli, csak neki van jó politikája, amivel a földosztás kérdését meg lehet oldani. De a dolgozó nép látja, hogy ez nem más, mint egy új elnyomó politika!"

26 Úgyhogy mikor 1918 novemberében megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, Szolnok megyében is azonnal megindult az első kommunista szervezkedés. A szociáldemokraták miatt eleinte csak titokban jöttek össze azok a többnyire régi szakszervezeti harcosok, akik a fővárosból kiküldött kommunista szervezők lelkes segítői, a KMP szolnoki szervezetének létrehozói lettek. Pallai István házában gyűltek össze a teendők megbeszélésére. F. Bedé László, a MÁV-műhely vasesztergályosa volt egyik vezérük. Korábban az SzDP tagja volt, de látva a párt opportunista politikáját, kilépett. A munkástanács és Nemzeti Tanács, később pedig a direktórium legharcosabb tagja volt. Szolnokon a KMP-szervezet tulajdonképpeni megalakulására 1918. december 12-én került sor. Ezen a napon a kommunisták nyilvános gyűlést rendeztek. Ezt megelőzően - mint a Vörös Újság jelentette

27 - vad szociáldemokrata agitáció folyt, melyet Darvas kormánybiztos vezetett. A munkások és katonák körében napok óta folytak az előadások, melyekben a kommunisták kiverésére, elhallgattatására szólították fel őket. A polgárok egy része pedig elmenekült, mert az a „teljesen hiteles" hír járta be a várost, hogy a gyűlés után a kommunisták hatórás szabad fosztogatást „engedélyeztek". A kommunistákat azonban nem riasztotta vissza a szociáldemokrata támadás. Fáradhatatlanul folytatták a gyűlés előkészítését. Előadásokat tartottak, röpiratokat osztogattak, a Vörös Újság számait terjesztették. Elérték, hogy az elkeseredett szociáldemokrata agitáció ellenére december 12-én 5-6 ezer főnyi tömeg gyűlt egybe a piactéren; főképpen kommunisták, szociáldemokraták, sok katona, de sok kívülálló is. Elnökül a szociáldemokrata Szabó Károlyt választották meg. A gyűlés előadója Vágó Béla volt. A Vörös Újság azt írta,

28 hogy a népgyűlés a permetező eső ellenére is fegyelmezetten, kitartóan, sűrű helyesléssel hallgatta végig másfél órás előadását. A szociáldemokraták, ha már a gyűlés megtartását nem sikerült meghiúsítaniuk, más taktikához folyamodtak. Ellenszónokot léptettek fel. Vincze Sándor beszéde tele volt rágalommal. „A kommunisták a szociáldemokraták 30 évi munkájának gyümölcsét akarják learatni" - jelentette ki. „Célunk közös, de harcban állunk" - mondotta, majd 25 Függetlenség, 1918. november 3. 26 Mezőtúr és Vidéke, 1919. január 19. 27 Vörös Újság, 1919. január 15. 28 Vörös Újság, 1919. január 15. - A Balaton kávéház a Baross utca - 3. sz. alatti házban volt. 361