Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

így folytatta: „A kommunisták rablás útján kívánnak jóléthez jutni. Mi a céljainkért való küzdelmet elhalasztjuk addig, míg a rend helyreáll." Vincze beszéde sok helyütt erős ellentmondást, tiltakozást váltott ki a hallgatókból; a szociáldemokrata provokáció meghiúsult. Még aznap délután a szakmák bizalmi emberei összegyűltek a Balaton kávéház épületének emeletén, és egyhangúlag kimondták a KMP-hez való csatlakozást. Megválasztották az ideiglenes pártvezetőséget, s elhatározták tudományos marxista előadások rendezését. A kommunisták szervező munkája rohamosan kiterjedt a megye többi helységére is. Vidéken azonban többnyire nem a szolnoki pártszervezet kommunistái dolgoztak, hanem Budapestről kiküldött elvtársak. így Karcagon Szendrei József, fiatal kommunista katona egy volt orosz hadifogollyal együtt tartott előadást nagyszámú szociáldemokrata hallgatóságnak. Ennek hatására a szociáldemokrata tagság felzúdult a pártszervezet vezetői ellen, s követelte az erélyesebb fellépést a régi rendszer embereivel szemben. Kunszentmártonban földmunkás szervezetet hoztak létre, és megszervezték a Földmunkás Szegények Tanácsát. Több ízben tartottak előadást a szolnoki helyőrség katonáinak. Egy 1919. januári túrkevei tanácsirat megjegyzi, hogy Túrkevén a KMP nem alakult még meg, de az agitáció már megindult.

29 Ugyancsak ebből az időből származik egy főszolgabírói jelentés, mely arról ad hírt, hogy Kunszentmártonban az oda Öcsödről és Békésszentandrásról átjött kommunisták „zavargást" szerveztek.

30 A kommunisták népszerűsége rohamosan nőtt, s a szociáldemokrácia - félve tömegeinek elvesztésétől - nagyarányú szervezkedést, valóságos toborzási kampányt kezdett megyeszerte. Szolnokon és Karcagon is szociáldemokrata szervezetet hoztak létre a nők körében, s felhívást adtak ki a szellemi munkásokhoz. „A forradalom írja a felhívás - meghozta a szervezkedési szabadságot, hozzák létre a saját szakszervezetüket, ne csak titokban olvassák a Népszavát, nyíltan is álljanak a szociáldemokrácia mellé!" Létrehoztak egy sor kisipari szakszervezetet, valamint a nevelőmunkások szakszervezetét és a VAOSZ-t. Mintegy 32 szakszervezet volt a vezetésük alatt a megyében, de a nagy agitációs kampány eredményeit nem tartották kielégítőnek. Fokozottan a munkástanácsok felé fordultak, a sajtó is egyre többet foglalkozott velük. Jellemző azonban, hogy Páljy elnök működésével kapcsolatban azt tartotta kiemelendonek, hogy „az elnöki csengőt úgy kezeli, mintha egész életében mást sem csinált volna". Jászberényben a szociáldemokraták „szakítottak" a Nemzeti Tanáccsal. 1918 decemberétől csak a munkástanácsokban működtek, mondván: „a jászberényi Nemzeti Tanács hatalmi eszközök hiányában eredményes munkát végezni nem tud".

31 Az igazi ok azonban inkább az volt, hogy a Nemzeti Tanács tagjainak többsége állást foglalt gróf Apponyi Albert, a város volt képviselője mellett. Ha a szociáldemokraták meg akarták őrizni népszerűségüket, szakítaniuk kellett azokkal, akik e népszerűtlen ember mellett foglaltak állást. Hogy ez a szakítás nem jelentett semmiféle balra tolódást. arra legjobb bizonyíték a jászberényi újságokban megjelent kommunistaellenes cikkek nagy száma. A megyében fokozódott a düh az üzérkedők, a lánckereskedők ellen. A dolgozók követelték, hogy az eddig alkalmazott fogházbüntetés helyett fegyházbüntetést vezessenek be az üzérkedés büntetésére. Küldöttség ment a lakásnyomor miatt a néptanácshoz, mely a kenyérkérdés megoldása érdekében kénytelen volt a rekviráláshoz folyamodni. A dolgozó parasztság földosztó mozgalma 1918 decembere óta egyre növe29 Sz. Á. L. Tanácsiratok (Túrkeve). 1919. január. 30 Sz. Á. L. Alispáni iratok. Főszolgabírói jelentés. 31 Jászberényi Újság, 1919. január 17. 362