Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

szerződés szövegét azzal a rövidítéssel, hogy a szerződésben megjelölt ingatlanok telekkönyvi számait nem részletezzük, hanem csak azok számát közöljük. Szolnok város 1882. február 18-án örök adásvételi szerződést kötött az államkincstárt képviselő óbudai-gödöllői m. kir. jószágigazgatósággal, melynek értelmében: „1. Az m. kir. államkincstár tehermentesen örök tulajdoni joggal eladja Szolnok város közönségének az alább megnevezendő jogokat: a) az ásott Tiszától kezdve a paládicsi határig terjedő Tisza- és Zagyva-partokon gyakorolt cövek bérszedési és rakpartdíj-szedés jogot. b) Az ásott Tiszától a paládicsi határig terjedő vonalon a Tisza folyó innenső felében, továbbá a Zagyva hídjától ifj. Scheftsik István Alcsi puszta birtokáig az egész Zagyvában, innen pedig a rékasi határig a Zagyvának a város felé eső fele részében gyakorolt halászati jogot. c) A malomtartási jogot az ásott Tiszától a paládicsi határig terjedő vonalon a Tisza folyam mentén. d) A piaci és vásári helypénz szedési jogot a város egész határában. Ezen kívül eladja a kir. kincstár a szolnoki 3244. sz. telekkönyvéén levő 13, továbbá ugyancsak a 378. sz. szolnoki telekkönyvben 6 ingatlant. Végre mindazon tiszai és zagyvái partokat, laposakat és mindazon üres helyeket és tereket, amelyek jelenleg még helyszínelve és telekkönyvezve nem volnának, de a kir. kincstár által birtokoltatnak és tulajdonát képezik. E helyütt határozottan kiköttetik, hogy a szolnoki 378-as sz. telekjegyzőkönyvben... fölvett s 4166 frt-ra becsült sótárnoki és mázsatiszti lakást a város közönsége azon esetben, ha e ház tájékán a megyei közönség katonai laktanyát kíván építeni, e célra a most említett becsértékben átengedni azonnal köteles legyen. 2. Szolnok város közönsége az 1. pontban elsorolt összes jogokat és ingatlanokat... örök áron megveszi. 3. Az eladási, illetve vételár közösen 80 ezer azaz nyolcvanezer frt-ban, mégpedig az ingatlanokra 20.633 frt, a jogokra pedig 59.367 frt-ban állapíttattak meg... 6. Szolnok városa az 1. pontban elsorolt jogok és ingatlanok birtokába és használatába már a jelen szerződés aláírásával kezdődőleg lép... 11. A város kívánsága folytán... a városnak eladott ingatlanokon és jogokon kívül a jelen szerződés kiegészítő részét képező telekkönyvi kivonat alapján a kincstár tulajdonát és birtokát az idő szerint még a következő ingatlanok képezik... (részletezve a 378. sz. telekkönyvben részletezett, eladásra nem került telkek és épületek, valamint az italmérési jog...")

14 Szolnok iparfoigalmi fejlődése Szolnok története előző korszakainak ismertetéséből látható, hogy a kicsiny határa kezdetben elegendő volt a lakosság ellátására, de mivel az alföldi városok közül szinte a legkisebb határral rendelkezett a város, már a XVIII. század közepétől egyre nagyobb szerepe lett az iparnak és a kereskedelemnek. Mindehhez a Tisza adta a legnagyobb segítséget, mivel alkalmas vízi útnak kínálkozott a máramarosi sóbányák termékeinek tutajokon Szolnokig való leszállítására. Könnyebben érthetővé válik a Tisza szerepe Szolnok életében, ha néhány metszettel világítjuk meg ezt a tényt. A kötetben közreadott - Szolnokot vagy annak egyes részeit ábrázoló - metszeteknek most ne a művészi megoldásait vizsgáljuk, hanem elsősorban a dokumentatív jelentőségét. 14 Szolnok város pénztárában 1940 előtt még megvolt. Ott másolta le Botár Imre. 327