Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

azonban félbe szakasztott határméréshez kiszolgált fuvar és napszámbérekért igényelhetni képzel. 4. Ünnepélyesen lemond a városi közönség minden, - de időről időre kötött szerződések alapján mindig csak haszonbérletképpen bírt Alcsi és Tenke Szentiványi kincstári pusztákhoz lehető igényeiről, melyek a szolnoki határtól mindenkor különvált jószágtesteket s a magas kincstárt kétségtelenül s tulajdonképpen illető allodialis birtokokat képeztek. A közönségnek tehát se joga, se akarata nincsen ezen pusztákból bármely cím alatt is valamit igényelni. 5. A kincstári téglaégető kemence a hozzátartozó 8 és 175/1200 holdnyi térséggel a kincstári uradalomé marad. 6. Az uradalmi beltelkeknek jelen állapota épségben fönntartandó. Az árokkal övedzett két szálfaraktár, valamint a Tisza folyónak ölfa és egyéb anyagok kirakására és szálfák kihúzására szolgáló partjai a Szolnok város határán folyó Tisza mentében az uradalmat törvényesen illető, partvám-szedési joggal egyetemben jelenlegi kiterjedésükben. Mindezek, mind pedig szétszórva létező telkei a régi várnak, melyek (a volt magy. kir. udvari kamarának 1804. augusztus 16-án kibocsátott rendelete alapján és a cs. kir. pénzügyi igazgatóság budai osztályának 1855. október 2-án kelt engedményénél fogva pedig az árvíz által károsult 8 szolnoki lakosnak a közönség legelőibül illetőségébe leendő annak idejébeni betudása mellett 1855-ben kiosztott házhelyek kivételével) a megyei mérnökség által 1858. március 26-án eszközlött fölmérés szerint 4975 négyszögölet tesznek, valamint a sók;ezeléshez tartozó raktárak. pajták és egyéb kincstári épületek körüli terek, azon területtel együtt, mely a pénzügyi igazgatóságnak számvevői és adópénztári hivatalai, a városi orvos lakháza, a vízvezeték csatorna és a I. sz. sóraktár között létezik s mely régenten a sófuvarozó vidéki szekereknek álláshelyéül szolgált s a városi közönség által a vele a kisebb királyi javadalmak bérlete iránt legutóbb 1852. november 2-án helybenhagyott szerződés erejénél fogva tisztántartandó volt, s amely terek a sóraktárak és pajták telkeiknek beszámításával az említett felmérés szerint 10.102 négyszögölet tartalmaznak, az uradalom tulajdon birtokában meghagyandó. 7. Végre kötelezi magát a szolnoki városi közönség az állami vasúti társulat által kisajátított Tisza-parti térségért kifizetett... jelen egyességnek az úrbéri főtörvényszék részéről történendő megerősítése után az uradalomnak azonnal s egyszerre történendő lefizetésére. Szolnok, jún. 6. 1858. Paulik Károly polgármester Molnár János, Fancsali József Hegedűs Antal..."

13 S hogy az Alcsi és Szentiványi puszta érdekében vívott küzdelem befejező, győztes aktusáról most szóljunk; a 80-as évek hozta meg a sikert. A kincstárnak akkor a Tisza szabályozások, a Magyar Államvasutak új vonalainak kiépítése igen nagy összegekbe került. S ehhez a fedezetet úgy próbálta biztosítani, hogy a kincstári birtokok jó részét eladta. Ezt a kedvező alkalmat ragadta meg Szolnok (akkor már rendezett tanácsú város) és 1882-ben megvásárolta Alcsipusztát, amelyet négyszáznál több gazda között osztott szét. Ekkortól kezdődik az Alcsi határrészen a tanyák építése is, beleértve Ácsiszöget, mivel a Tisza szabályozása és a Szolnok Szajol közti gát megépítése mentesítette azt is az árvizektől. Mint fontos dokumentumot a szolnoki határ kialakulásában, adjuk közre a 13 OL Kamarai Osztály: Contractus et transactiones, Tom. XXI. Nr. 46. 326