Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Földváry - fordult a kápolnai csata ott lévő hőséhez - ennek az embernek jobban örülök, mintha tíz kormánydeputáció jött volna! Azzal átölelték egymást ... Három napig vendégelték és beszéltették Bére Lajos bácsit. Három nap után átadták neki a papírt, amelyet saját kezével írt alá Kossuth és Földváry is. Ez az írás azóta családi ereklyeként szállt apáról fiúra. Az emléklapot a család utolsó tagjától, Bére Rozáliától kapta 1928-ban Hetényi József abádszalóki tanító. A leírtakat ő mondta el Papi Lajosnak, a kunhegyesi kultúrotthon vezetőjének, és át is adta az emlékeket, amelyek most már a szolnoki múzeumban hirdetik Bére Lajos igazságát, s hűségét a hazához. Jászkun Kalendárium az 1990-es évre. Szerk.: Tiszai Lajos Szolnok, 1989. 43-44. p. Kossuth levele egy herényi honvéd özvegyéhez Hild Viktor, a Jászkunság történetének neves kutatója Kossuth Lajos mélységes tisztelője volt. Igyekezett a megyében feltalálható Kossuth-emlékeket gyűjteni. így mikor az általa szerkesztett Jászság című újság egyik munkatársa rábukkant egy levélre 1891-ben, nyomban közreadta: ,,... Egy szegény jászberényi paraszt asszonyhoz írt levelét fedezte fel egyik munkatársunk, ezt emeljük ki a feledés sötétjéből ... Szabadságharcunk dicső napjaiban az 0 csábosán hívó szavára elment a jászberényi paraszt is, hiába ölelte neje, hiába karolták körül térdeit gyönyörű gyermekei ... a Haza védelmére vitte izmos karjait és talán vérét. Nem jött többé vissza! ... Az asszony várt, imádkozott, bízott, végre írt a Nagy Száműzöttnek, hiszen ő, az ő gyerekes eszével a nagy ember nagyságának mértékét képtelen volt felfogni, látta, hogy akkor csodákat művelt, azt hitte, hogy most is mindenható, mindenttudó. 316