Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

kijavítására részünkről engedelmet kaptak. 1678-ban. Mehmed. szolnoki törvényszéki főnök."

13 A mezővárosoknak, így Mezőtúrnak is védekeznie kellett rablóktól, poroszlóktól, ezért a várost védőárok fogta körül. Ennek javításához is engedély kellett. ..Mi Szolnok várában Hatalmas győzhetetlen Császárunk feő gondviselője és tartományok parancsolója ... Ibrahim Bék, Musztafa olaj Bék (név vonása) Adjuk tudtára mindeneknek, az kiknek illik ... mivel az sok húzó-vonó tolvajtól félvén, azért adtuk az mi címeres levelünket, tudniillik ugyan az Túriaknak, hogy a város körül levő az előtti árkot szabadosan megtisztíthassák ... Szolnok die 17. junii 1678."

14 A latin keltezésből úgy tűnik, hogy ez magyar nyelvű irat másolata. A török hódoltság végéről is maradt egy hasonló engedély: „... a jelenleg Szolnok kerületében fekvő császári magánjavadalmú Túr városának lakosai a rablóktól félvén, kérték, hogy a város körül régi időben vont árkokat, minthogy dőledeznek, ... azokat se nagy óbbra, se kevesebbre ne építsék s a régen ásott nyomok után kitisztíthassák, mely tekintetben őket senki ne háborgassa. 1684-ben Muszthafa, a szolnoki mir-i liva, kisebb kerületi parancsnok."

15 A hódoltság kor végi belső migrációra is találunk adatot. „Örzsike. túri asszony a fejadót lefizetvén, mostan Karczagszállásban lakhatásra engedelmet kért s erre részünkről e pecsétes jegyet kapta, s őt senki ne bántsa. 1682-ben. Musthafa, a szolnoki mir-i liva."

16 A város jelentőségére utal, hogy a Duna-Tisza közén fekvő jelentős mezővárosból költöznek át Túrra. „Seres János és Túta Kata, neje Mátyás kis fiókkal körösiek lévén, azon feltétel alatt, hogy a császári fejadót, tönenyes tizedet s egyéb adót minden évben lefizetendik, Túrban lakásra részünkről engedelmet kaptak. 1683-ban. Mahmud, szolnoki tizedszedő."

17 1685-ben Szolnok vára felszabadult a török uralom alól. A Buda visszafoglalására készülő seregek itt teleltek át, sok nyomorúságot okozva a környéknek. De hogy Mezőtúr még 1687-ben is töröknek adózik, mutatja Ali. váradi kormányzó 1687-ben kelt levele. „Jelen sorok előmutatói, túri lakosok, annyi idő óta a keresztények nyomása által meggyengülvén, kibújdosni kezdenek. Azonkívül tehát, hogy őket megnyerni szükséges ... mindaddig, míg a város nem népesül, e tekintetben ne háborgattassanak ... "

18 A közreadott iratok mutatják, hogy Repiczky János által 1852-ben lefordított török oklevelek és hódoltságkori magyar levelek másolatai - ha jórészt adókról, fizetésekről, engedélyekről szólnak is - belevilágítanak Mezőtúr XVI-XVIII. századi életébe. 13 Uo. 53 14 Uo. 77 15 Uo. 26 16 Uo. 49 17 Uo. 28 18 Uo. 28 271