Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

tízemeletes házsor IX. számú épületének alapozásakor is megfigyelhettük és felmérhettük a várost övező vizesárok nyomait.

121 Mutassuk most meg Szolnok térképét a Josephinische Aufnahme, a II. Józsefféle térképsorozatból, amelyet Györffy István is használt településtörténeti tanulmányához, „Az alföldi kertes városok"-hoz. Az I. országos katonai térkép felvételi lapjait a Kriegsarchivban őrzik. A szolnoki lap jelzete: B IXa 527 (38. kép), készítette 1783-ban Sechter százados.

122 A vászonra ragasztott, színes, kéziratos térkép részletes leírása helyett csak néhány fontos dolgot emeljünk ki. Jól kivehető rajta a vár. az „alte Festung Szolnok" a két Zagyva-ág és a Tisza által határolva. A várost övező vizesárokban kék színnel vizet jelöl. A mai Gábor Áron tér helyén kerített temető látszik. A Xavéri-kápolnát a városon kívül rajzolja. Településtörténetileg rendkívül fontos, hogy pirossal rajzolja a lakóházakat azon a területen, amely magában foglalja a várat, a Tiszától északra a mai Ady Endre út vonaláig és nyugatra a Petőfi utcáig húzódó részeket. Ezen kívül helyezkednek el a Zagyvától a Tiszáig húzódó - zölddel jelzett - szérűskertek.

123 Botár Imre - Györffy István nyomán - kertes településű városnak határozta meg Szolnokot;

124 „A város, amelyen összezsúfolva élt a lakosság, voltaképpen nagyon kis helyen feküdt. Ezeken az összezsúfolt, apró beltelkeken a sok jószágot kiteleltetni lehetetlen lett volna. Nem itt teleltették, hanem a várost közvetlenül körülvevő kertekben... Minél inkább összeszorulva élt a nép lakótelkein a város árkán belül, a kertségen annál inkább szétterpeszkedett. Egész jószágtartása, ólai. cselédsége. szérűskertjei, vermei mind ideszorultak, és a holmit szükséghez képest apránként innen hordták be a lakóházhoz... A nagy jószág számára emelt ólakban, istállókban lakott a cselédség is. nem volt külön lakószobájuk." Érdekes Botár Imrének - a kertes település kapcsán - az a megjegyzése, hogy „alföldi városainknak, így Szolnoknak is, sokkal nyugat-európaibb külseje lehetett. mint ma (1941-ben), mikor az ól bekerült a lakóházhoz, illetőleg a lakóház kiment 121 Kaposvári Gyula: A szolnoki vár helye a mai városképben. Szolnok megyei Néplap mellékleteként megjelent Jubileumi Híradó 6. sz. 5. oldalán, 1974. jan. 12. 122 A térképlap sorszáma: „Coll. XIX. Sectio 21. Aufgenommen im Jahr 783 von Hauptmann Sechter von Generalstaab." Jelezve balra fent. Kéziratos, színezett, vászonra ragasztott térkép a Kriegsarchivban. - Jól kivehető rajta a vár a Zagyva két ága közt. A város felé híd vezet a Zagyván keresztül. A mai Szabadság tér helye üres. A Tisza-híd és a szandai gát töltéshídjai jól kivehetők. - A várost övező vizesárokban kék színnel vizet jelöl a már ismertetett nyomvonalon. A mai Gábor Áron téren kerített temető látható. A Xavéri kápolnát a városon kívül jelöli. - A térképre később változásokat rajzoltak: 1. A tiszai vasúti híd irányában a vasútvonal meghosszabbítását először a Tisza partján akarták vezetni az indóháztól végig, majd az „Alte Festung" [A régi várj déli oldalán. kétszer is keresztezve a Zagyvát. Ez valószínűleg az Osztrák Délkeleti Vasúttársaság terve 1851-ből. hiszen a Bécsben őrzött térképhez csak ők juthattak. De a Városi Tanács tiltakozására. 1857-ben a várost északról nagy ívben megkerülve - építette ki a vonalat a Tiszavidéki Vaspálya Társaság. - 2. A Tisza folyásának megrövidítésére az Ácsi-szög északi részén jelölték be a tervezett átvágás helyét. Jelenleg is ott folyik a Tisza. 123 Alkalmam volt színes diát is készíteni a Szolnok megyei lapokról, amelyen jobban elkülönülnek a pirossal jelzett lakóházak a zölddel rajzolt szérüskerti beépítéstől, amelyek fekete-fehér fotón egyaránt feketének látszanak. 124 Botár Imre i. m. 12-15. - Az 1766-os összeírás (Kam. lt. U. et C. Fase. 51. Num. 58.) Megjegyzi. hogy a városban a házak mellett alig van kert, „sed extra oppidum sunt foeniles quibus foenum et frumentum convehi, extrituare et iumenta hyemare assolent, inter quos sunt eiusmodi hori. qui a duobus et tribus possidentur hospitibus", azaz „a városon kívül vannak a szérűk, ahová a szénát és gabonát behordani, elcsépelni s a jószágot kiteleltetni szokták, ezek között vannak olyan kertek. amelyeknek 2 vagy 3 gazdája van." Tálasi István: Adatok és szempontok a szálláskertes települések kutatásához. Ethnographia, 1972. Hofer Tamás: A magyar kertes települések elterjedésének és típusainak kérdéséhez. In: Műveltség és Hagyomány. 1960. 158