Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

az ólhoz." Tudniillik a város terjeszkedése folytán a XIX. század első harmadától kezdve engedélyezték a kertekben is a lakóházépítést. Szolnok települését a kétbeltelkű vagy szállástelkes települések közé sorolhatjuk, mivel a központban, a várost övező vizesárkon belül kis telkekre, rendszerint kerítetlenül vannak összezsúfolva a lakóházak. A másik beltelek, a voltaképpeni gazdasági udvar pedig a szálláskertekben található. A Jászkun Kerületek neves mérnökének, Bedekovich Lőrincnek a Heves megyei Levéltárban őrzött kéziratos térképsorozatának szolnoki részletét mutatja be a 39. képünk.

125 A térkép valójában vízügyi célra készült, de településtörténeti szempontból is jól használható. A vár finom, részletesen kidolgozott rajza érzékelteti a négy bástya és a várfalak jó állapotát és 40. kép. Söszállító térkép részlete 1772-ből. A Tiszán építési szerkezetét. S mivel a szállított só útját jelző vonalak és a szárazföldi utak térkép 1791-ben készült, az jól mutatják Szolnok kereskedelmi-közlekedési helyzetét akkori állapotot rögzíti, így tévesnek ítélhetjük azt a - sokhelyt olvasható - adatot, hogy a szolnoki várat 1785-ben II. József rendeletére - sok magyar várral együtt - felszámolták, sőt biztosnak mondhatjuk azt is, hogy a vár még 1810-ben is hasonló képet mutatott, mint az - a később közlendő - 1810-ben készült kéziratos térképén jól kivehető (lásd: 41. kép). De ennek igazolására egy szemtanú útinaplóját is idézhetjük. Báró Wesselényi Zsuzsanna a Kufstein várában raboskodó bátyjának látogatására indult férjével és gyermekeivel együtt. Útjuk Erdélyből a Nagykunságon, Szolnokon át vezetett. Útinaplójában olvashatjuk 1786. május 8-áról: ,,...Török-Szt-Miklósról ebédre Szolnokra. ez egy és fél stáció [stáció=két postaállomás közti távolság, illetve útszakasz]. Itt a nevezetes dolgok tudva vannak; legnevezetesebb az a gátlás, mely mindenütt a Tisza szélén megyén s másfelől a töltés mellett tó, mely ugyan a Tiszából megyén és a gátlás végiben a Tiszán keresztül való nagy híd; szinte egy órát tart, a míg ezen gátláson és hídon keresztül mehetni. Itten nagy kecsege halászat van, előttünk is halásztak, 3 csónakos 3 ember vivén a nagy hálót. Itten van egy kis vár, mely igen magasan nem esik, de erőssége a Tisza, mely 125 Heves Megyei Levéltár: T. 120. A Zagyva és a Tárna folyót és környékét ábrázoló - 31 lapból álló - vízrajzi kéziratos, színes térképsorozat 1791-ben készült, 47x71 cm nagyságban. M=l:10.000. A Szolnokot ábrázoló lapja a 31. 159