Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

36. kép. A szolnoki vár és a fallal körülvett egykori középkori város helye a mai utcahálózatra vetítve. Kéziratos térképek felhasználásával készült 1951-52-ben a városképi és műemléki vizsgálatokhoz feljött a víz. így a kút eredeti fenekét nem értük el, ahol bedobott, vagy beleesett tárgyakat reméltünk, amelyek az építés idejére támpontot nyújthatnak. A feltáró munka közben született a gondolat, hogy helyét díszkút formájában megjelöljük. 1953-ban Papi Lajossal tervezgettük, de az akkor készült rajzok, vázlatok alapján csak 1975-ben valósult meg. Érdemes sorra venni a térkép egyes részleteit is. Plasztikusan rajzolja meg a vár bástyáit és a kiegészítő védőműveket. Megjelöli a vízikaput és a városba vezető kapu tornyát A várból a városba vezető Zagyva-hídnak nagyon finom rajzát adja. l-l partijárom között 21 cölöpjárom tartja a hídszerkezetet, amelynek szélessége kb. 3,5-4 m, és a híd teljes hossza kb. 94 méter. De még egy érdekes részlete van a hídnak: a Zagyva bal partján, a vízhez közel megszakad a hídpadlózat, és egy négyzet látszik két átlóval. Mivel a jelmagyarázat erre sem tér ki, arra gondolhatunk, hogy „felvonó híd" célját szolgálhatta. Irodalmi adatunk ugyanis van arról, hogy az időben a vár védelmét egy felvonóhíd is segítette. A Tisza-hídnak - sajnos - csak egy részletét mutatja a térkép, de vizsgálódásra ez is ad lehetőséget. 18 hídmező látszik, amelyek általában 9 m hosszúak, de a 7. mező ennek a kétszerese, vagyis kb. 18 m. Ez volt a hajózónyílás, amelyen a tutajok is keresztüljuthattak. Hídszakemberek számára talán nagynak tűnhet a 18 m-es fesztávolság, de a szükség kényszerítette a hídépítőket arra, hogy feszítőboronás vagy más teherbíró szerkezettel hidalják át a kétszeres távolságot. S hogy ez tényleg így lehetett, annak látható a bizonyítéka is a rajzon: a hajózó nyílást tartó kép cölöpsor. illetve hídláb - a többi cölöpjáromhoz viszonyítva - nem egyes vonallal, hanem kettőzött vonallal rajzolt, ami erősebb tartószerkezetre, lábazatra utal. A hídlábakkal megegyezőleg az ár elleni oldalon jégtörő jármok figyelhetők meg. A hídmező szélessége kb 6 m, ami kétpályás forgalmat biztosíthatott. A közlekedést szolgáló hidak sugallják a gondolatot, hogy - a város életében oly fontos - utak következzenek. A Tisza-hídon át vezet az út Debrecen felé. A 153