Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)
hídról É-nak megy a/ úl Egeibe. míg a város főutcája a pesti ni kezdő szakaszát jelzi. Még egy utat jelöl a térkép, amely a hídfőtől a kamaravároson keresztül a sóhivatali épületekhez vezet. S tegyük hozzá azt is. ami már nem fért a térképre, hogy ez az út megy tovább a Tisza jobb partján. Szeged felé. Ha a kamaraváros epületeit akarjuk megvizsgálni, akkor célszerű azokat összehasonlítani Mikoviny Sámuel 1742-es térképével és a sóraktárakról készült rajzaival. Elhelyezésük, méretük teljesen megegyezik, tehát 36 évvel később még álltak ugyanazok az épületek. A város árkán kívül lévő sóházának - térképünkön - csak a fele látszik. A Katonavárosban [a mai Jókai u.. Arany János u. és a Dózsa György utca helyén] rendezett házsorok, utcák ismerhetők fel. Mérnöki kimérésre, tclckkijelölésre mutat, míg a mai Szabadság tértől É-ra eső területnek csak a déli része mutat városrendezési törekvéseket. Még csak a régi városfalat övező vizesárok meglétére szeretném a figyelmet felhívni. Végig zöld színnel van rajzolva, ami a színskála szerint vizet, vizesárkot jelent. Két nagyobb fahíd vezet rajta keresztül: az egyik a Pest felé vezető főúton, 9 m hosszú és 5 m széles; a másik a sóházak közötti úton. 13 m hosszú és 5 m széles. A kocsival járható hidak mellett még 3 gyaloghíd is szerepel a térképen, nyilván a kamaraváros és a város újabb része közti forgalom megnövekedése követelte meg, mert Mikoviny Sámuel 1742-ben még csak egy gyaloghidat rajzolt. A városnak csak egy utcája látható, a vizesárokkal párhuzamosan futó. a mai Táncsics utca. A főút két oldalán pedig a piactér, a főtér kezd kirajzolódni. A tér és az utca találkozásánál - a térre nézőén - a Tanácsháza állott, mérete 20x10 m. Még egy házat tudunk itt biztosan azonosítani: a mai Táncsics utca tengelyének meghosszabbításában a tér másik oldalán, a vizesárokkal párhuzamosan álló ház a Fehérlő vendégfogadó, amelynek bérlőjét - a Vérségi János által emeltetett Szt. Rókus kápolna renoválásával kapcsolatosan - már említettük. Érdemes megemlíteni ezzel a térképpel kapcsolatosan azt is. hogy az 1950-ben. a bécsi Kriegsarchivból, megkapott mikrofilmek nemcsak tudományos célt szolgáltak. pl. az 1954-ben megrendezett vártörténeti állandó kiállítás tudományos előkészítését.' ! ' A felnagyított fényképek segítségével hiteles makettet is tudtunk készíteni a várról a 111 A szerző forgatókönyve alapján a MÖK kiállításrendezö csoportja készítette az első állandó kiállítást a múzeum Kossuth téri új épületének utcai földszintjén, öt teremben. Megnyitása 1954. november 4-én volt. 37. kép. Litzner József: Szolnok környékének helyrajzi vázlata 1787-ben (részlet). Jelmagyarázat: A: vártemplom; B: Ferenc-rendi templom; C: tutajház, szálház; D: sóraktárak. A Drasch Plätze felirat szérűskerteket jelöl; a Ziegelhaus = téglaház. A piactér fölött jól kivehető a mai Tófenék utca vizes területe, a belőle D-re, a Tiszába vezető vizesárokkal. — A térkép eredetije az Országos levéltárban található 154
