Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

[általánosan meghatározva] az praesidiumnak rendben vételit... Munitió itt igen kevés vagyon... assignálhat többet Egerből..." Csajághy János brigadéros, a szolnoki vár parancsnoka Rákóczinak Szerencsről 1710. aug. 4-én küldött leveléből

47 értesül arról, hogy: „A szolnoki épülethez [építkezéshez] rendelt ingsenérünk még csak most érkezvén: ím Kegyelmedhez küldöttük. Kegyelmed azért instructiója szerint az ottvaló munkának mennél hamarébb végbenvitelére serénykedjen. Adván Kegyelmednek tudtára azt is, hogy az ottvaló fáknak inspectiojat is bíztuk ezen ingsenérünkre, hogy ide s tova ne distraháltassék [elvonassék], úgy hogy odaérkezvén, azonnal sequestrálja [zár alá vegye] az mellyek épülethez valók lesznek, a többit tűzifának hagyván." A fejedelem Károlyi Sándornak ugyanakkor küldött levelében is a szolnoki vár fontosságát hangsúlyozza: „...most is sürgettetném Szolnok épületit -, hová hónap megindítom innét az incsinért; csak Kegyelmed is már a tájékán lavírozván, secundáltassa [segítse] munkáját. Ha ez idejin, az egy holnap múlva reánk következendő confusiók között azt megoltalmazhatjuk; az Pest elei quártélyhoz és Egerhez lehet reménségünk -, de a nélkül, adja Isten, mód nélkül ne constringáltassunk [szorongattassunk]."

48 Rákóczi 1710. aug. 12-én - Csajághy Jánosnak - írott levele

49 arra is rámutat, hogy a fejedelem milyen körültekintően intézte az országos ügyeket, a várépítés sürgetése mellett a nyári aratási munkák végzését is fontosnak tartja: „Minapi Kegyelmed levelét elvettük; tudván, hogy már La Fonót ingsenér odaérkezett: elhitettük magunkkal, instructiója szerint az építtetésben foglalatoskodott. Értjük penig, hogy Kegyelmed a Nemes Vármegyékre bizonyos munkásokról repartitiót [felosztást] tett - holott a mostani nyári takarodásra nézve, e tájban a lakos szegénységnek a legnagyobb foglalatossága vagyoa.. parancsoljuk, azoknak hajttattatását hagyja abban, és az épületet continuáltassa [folytattassa] azon ezer tallér pénzzel, melyrül való assignatiót kegyelmednek Nemes Pest Vármegyére praesentibus annectáltunk [csatoltunk]..." Károlyi Sándor levelére válaszolva a fejedelem 1710. szept. 27-én

50 az ellenség várható szándékairól írja: „...se Szolnokot, se más erősséget az idén nem féltem tűlle. és per consequens [következésképpen] elég hasznunkra lészen Szolnok -, kivált ha oly perfectióra ment, a mint Kegyelmed írja: oltalmára szükséges munitiót pedig másunnan nem küldhetek, hanem Egerbűi parancsoljon Kegyelmed; mert a mennyire Revier relatiójábul [jelentéséből] tudom, ott is elég maradhatna, ha tudna vele élni Prinyi Miklós..." A szolnoki vár megerősítése és építése 1710 tavaszán és nyarán Rákóczi azon tervének része volt, hogy a császári seregek ellen hadseregével védelemre rendezkedik be a várakban és a megerősített városokban. „Érsekújvár eleste után Rákóczi szerencsi, majd sárospataki főhadiszállásáról szervezi meg »az időt húzó háborút« állapítja meg R. Várkonyi Ágnes

51

. Védelmi vonalnak a Tiszát jelöli meg. Minden lőszer- és élelmiszerkészletét az északkeleti országrész váraiba szállíttat. 1710. október 15-én megkezdődik Szolnok ostroma, részletesebb leírása a 34. jegyzetben idézett Feldzüge XII. kötetében

52 található. A fegyveres harc helyett gróf Pálffy János főparancsnok - mint horvát bán, a magyar király helyettese - módszerei sikeresnek bizonyultak - szögezi le R. Várkonyi Ágnes

53 - „Szolnok vára úgyszólván 47 Ua. 483. 48 Ua. 146. 49 Ua. 490. 50 Ua. 167-168. 51 R. Várkonyi Agnes: Magyarország szabadságáért. 344. In: II. Rákóczi Ferenc (Köpeczi Béla-R. Várkonyi Ágnes) Bp. 1976. 52 Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoy en, Bd. XII. 534-535. 53 Ua., mint 51. 346. 120