Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

10. kép. A szolnoki vár alaprajza 1712. Jan. l-jén. A bal felső sarokban az ÉNy-i bástya metszete ölébe hull, pedig elszánt parancsnok, Csajághy János brigadéros és erős őrség védte. De Cusani császári alezredes felszólítására a huszárvár háromezer lovas őrsége fellázadt a parancsnok ellen." így került a vár 1710. október 17-én a császáriak kezére. A Rákóczi-szabadságharc időszakából közreadott 1705-ös és 1706-os váralaprajzok azt mutatják, hogy a szolnoki vár bástyái nem rondellák, hanem szögletbástyás kiképzésűek. De ez érthető is, mert a Rákóczi hadseregében foglalkoztatott francia hadmérnökök irányították a várépítési munkálatokat, és valószínű, hogy a terveket is ők készítették. Márpedig az idő tájt az olasz és francia várépítési szakkönyvek a szöglet- és fülesbástyás várszerkezeteket - falak elé kiugró védművekkel és csillagsáncokkal -, tartották korszerűnek a XVI. század közepétől a XVIII. század végéig. A szolnoki vár is ebbe a csoportba sorolható. A Rákóczi-kori két váralaprajz mintájára dolgozhattak a szolnoki vár 1710. évi építésénél is, hiszen a vízrajzi és a terepadottságok ugyanazok voltak. A levelekből kitűnik az a hallatlan erőfeszítés, amivel a várépítő munka összekapcsolódik, a levelek részadataiból pedig a hadmérnökök nevei és a vár szerkezetére vonatkozó részletek is kiolvashatók. De az mindenképpen, hogy milyen jelentős szerep jutott a Rákóczi-szabadságharc egyes időszakában ennek a fontos tiszai átkelőhelynek. A szaanári békét követően ismét készült egy katonai felmérés a szolnoki várról, amelyet a Kriegsarchiv gyűjteményében őriznek. Leltári száma: I C: V. 2, mérete: 31x38 cm. Mértéke= 1:2000 (átszámítva bécsi ölekről). Címe magyarul: „Amilyen Szolnok 1712. január 1-én." (10. kép).

54 A térkép nagyon precíz felmérés és rajz. A várfal külső vonalán pontsorral jelzi a „palézátákat", a cölöpsort, amely a falat erősíti. A várkaput nem jelzi, de a várfal alatt kivezető út látszik. A Zagyván keresztül földtöltés vezet a városba, közepén fahidat jelöl. Ugyanilyen kijáratot látunk a vár K-i oldalán, ahol Zagyvában lévő szigeteken át vezet az út, s a szigetek között három kisebb fahíd rajza látszik. A Kriegsarchivban a térképről nagyítóval vizsgálva jegyezhettem le megfigyeléseimet (11. kép). A térkép halványan színezett. A vár keleti kijáratánál egy részen feltüntettem a fal szerkezetét és színezését is. Ugyanígy megfigyelhető az ÉNy-i bástya metszete, amely a 10. kép bal felső sarkában látható. A bástyáról, annak mai helyéről elmondhatjuk, hogy a Zagyva folyó kanyarulata azt a partszakaszt annyira alámosta napjainkig, hogy a váralaprajzon szereplő ÉNy-i bástya helyén ma a Zagyva folyik. Hidrológusok, vízrajzi szakemberek számára is érdekes adat. A vár felmérési rajzának keletkezését magyarázhatják meg azok az utasítások. amelyeket a Haditanács küld Bécsből Szolnok vára rendbehozásával kapcsolatban. 1711. május 2-án: „...Szolnok parancsnoka, Pösinger alezredes az elmúlt hó 21-én értesített, hogy az ottani vár sok helyen a Tisza folyó miatt nagyon tönkremegy 54 Ua., mint 36. 121