Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

jászkiseri tábornak, ahol akkor a fejedelem tartózkodott, hanem azért is, mert a vár építési helyzetéről, bástyák meglétéről és használatáról tudósítanak. Rákóczi Eszterhás Antalnak is Szolnok hadászati kulcshelyzetéről ír és ad utasításokat a munka részleteire 1710. máj. 5-én: „Szolnok oltalmát mindazonáltal leginkább, mindenekfelett vegye elméjére Kegyelmed: mert az mostani státusunkhoz képpest, és a hadakozás folytatására nézve, importánsabb [kedvezőtlenebb] heh nek tartom Egernél; melyre nézve szükséges, hogy in illó casu defensiójárúl [adott esetben védelméről] minden utakon - módokon provideáljon [gondoskodjon]. A jászberényiektűi vett szárazmalmot állíttassa fel kegyelmed azon erősségben, és mihent in statu defensionis [védett helyzetben] lesz -, vagy négy, apró-taraszkot hozattasson beléje Egerbül, elegendő munitióval."

42 Eszterházy Antal kuruc generálisnak ugyanezen a napon fogalmazza meg Rákóczi a tennivalóit: „...Szolnok épületinek continuatióját [folytatását] legszükségesebbnek találom; lehetségesnek is, nem látom, hogy annak perfectiojáig [bevégzéséig] az Dunántúl való operatiokhoz [hadműveletekhez] is kezdhessünk, avagy Kegyelmed helyébűi az tábort kimozdíthassa; melynek okáért hamarább perfectioban vétesse és megpalizátáztathassa. Az vén ingsenérnek kiadott, és kétségkívül ő tűlle Körmöczinek hagyott parancsolatim szerint erre mennyi munkás rendeltetett? constál [ismeretes] jól mind Török Andrásnál, mind Csalánál... reménlem a szálakban nem lészen fogyatkozás az mellyekkel Körühöz érkeztek; s ezen szükségre a sós-szálakat is lehet fordítani... hogyha pedig a szálak elegendők lesznek a duppla palézátázásra; a többi conserváltassék a Tisza általkötésire."

43 A sós-szálak említése azt is jelenti, hogy ez időben folyhatott sószállítás Maramarosból Szolnokig; míg a Körühöz érkezett tutajok szálfáit építkezéshez úsztatták le a Tiszán. Munkácsról jön Eszterházy Antal részére újabb levél Rákóczitól 1710. júniusi keltezéssel; „...s még Szolnok is teljességesen meg nem épült, melyben legnagyobb és szorgalmatosabb munkája az ingsenérnek az palezáták beállítása..."

44 A palezáták [paliszádok] állandó emlegetése arra utal, hogy a Tiszán érkezett tutajok fenyőszálaival erősítették meg a vár falait és bástyáit, hogy a palánkvár külső oldalai elég meredekek lehessenek. A fejedelem 1710. július 9-i levelét

45 Szolnokról küldi „Eszterhás Antal" generá- lisnak: „...általláthatja azért Kegyelmed: mely szükséges légyen Csajági Szolnokban való menetelinek accelerátiója [meggyorsítása] -, az mely praesidiumot mind az épületre, mind a guarnizonra nézve valóban rossz státusban találtam... Melyre nézve, hogy azon munka acceleráltassék: az vén ingsenérért küldöttem, és Balogh Gáspárnak committálván [parancsoltam] az munkások fizetésérül, Scharier [Chariere francia ezredes] regimentit a végre hagytam ott, hogy az tábor bagázsiáját az Kegyelmedével együtt őrizvén, dragonyossival is folytathassa a munkát; s remélem, visszatérésemig más statusban fogom találni azon erősséget... Minthogy az Egerbűi várt taraczkok késedelme miatt a szolnokiakat kéntelenítettem magammal elvinni, két mázsa porral: ezen defectust [hiányt] suppleáltassa [pótolja] Kegyelmed az Egerbül már talán megindult és ezután is küldendő munitióval..." Rákóczi ugyancsak Szolnokról ír Károlyi Sándornak is 1710. július 26-án

46

: „Itt penig a várat ilyen dispositióban [intézkedéssel] hagytam: ... Csajágit Kegyelmed alá assignáltam [utaltam], magam ordere által committálván nekie in generalibus terminis 42 Ua. 256. 43 Ua. 253-254. 44 Ua. 270. 45 Archívum Rákóczianum - III. 280. 46 Ua. 290. 119