Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

xeroxoztatni, mint a 9. kép mutatja. A várkaput pirossal jelöli (téglát jelez) a falra merőlegesen, téglalap alaprajzi mérete 5 öl-ször 4 öl, tehát kb. 10x8 m-es szögletes kaputorony lehetett. A kaputól földtöltés vezet a Zagyván át a város felé [tehát akkor Zagyva-híd nem volt], az F jelzéstől Ny-ra a töltés szögbástya alakú, amelyen kijárat figyelhető meg a városba. A vár déli részén a török mecsetből átalakított templom alaprajza látható. Jól kidolgozottak a vár bástyái. 1706 végétől pusztán marad Szolnok, a Rákóczi-szabadságharc eseményei távol zajlanak. De 1710 márciusától megváltozik a helyzet, ismét fontos szerepet kap a vár. 1710. márc. 5-én Jászberényből írja Rákóczi Bercsényi Miklósnak: „Szolnok praesidiáltatását [őrséggel való megrakását] és újonnan való reparátióját szükségesnek itílem: de kisebbé kell csinálni, mintsem volt, id est 200 hajdúra, mert ez által a Tisza communicatióját megtartván, oly nagy lesz, mintha az egész Tiszántúl való had benne laknék, s ha Egret obsidiálni [Egert megszállni] akarná: onnan bírhatjuk az háta megett levő földet. Most egészen megoltalmazzuk az Eger-vize mellyékit az rácztul, és Szólnokbúl Egernek, emennek abbul lesz beneficiumja [jótéteménye] -, kivált ha itt is lenne vagy kétszáz emberre való sáncz, az mellyet formális obsidio [tényleges megszállás] nélkül meg nem vehetne; hónap vagy hónapután magam is odarándulok, megnézésre; már is tettünk projectumokat az munkások iránt, s még szaporábban remélhetjük megcsináltatását,... az vár a mezőt, s az mező oltalmazza a várat."

39 Rákóczi levelében hangsúlyozza a szolnoki vár szerepét a tiszai átkelőhely védelmében. A következő levelét már a szolnoki vár megtekintése után küldi Rákóczi, ismét Bercsényinek, Jászberényből 1710. márc. 8-án: „tegnapelőtt érkezvén Ebeczki István Ujvárbul tegnap Szolnok megtekintésére menvén, magammal elvittem vala; miben legyenek Újvárban az dolgok? az ű módja szerint, tudom, bőven meg fogja Kegyelmednek mondani... Szolnok megépítését már egyszer megírtt okokbul szükségesnek látván, tovább is úgy látom; kisebbítem is meglehet; az mint én értek hozzá, úgy itílem, hogy 500 ember két hónap alatt megépítheti, azonkívül, az mit rontani kell. Mert, az mint Kegyelmed is által fogja látni Ebeczki relatiojábul [jelentéséből] is,... és az mi gyengeségünkből, mivel gyalogunk elfogyván, sáncainak sehol sem árthatunk... - Szolnok nélkül mind Egertül, mind Ujvártul elrekedünk... azért Lemér [Lemair francia hadmérnöktiszt] gyüjjön: már én teszek dispositiókat, reménlem, effectusban [megvalósítás] is mennek..."

40 Rákóczi rendelkezése nyomán megindul Szolnokon a vár megerősítése. Egyre-másrajönnek a parancsok, levelek. Kisérről 1710. ápr. 20-án: „...Ezen lovasok után menjen Groczki az Szolnokra rendelt praesidiummal [várőrséggel] és munkásokkal, s mihelyst bemegy: imádságra, dobot üttetvén -, azután állítsa ki a strázsákat a bástyákra, s nádbul s egybül-másbul kunyhókat csináltasson az hajdúságnak... Azalatt a lovasokkal commandirozott főstrázsamester a maga truppját a Tiszaparton az ellenség felé fogja kirendelni, maga mezei strázsáit kiállítani... S ha valamely híre volna: azonnal adja tudtára Groczkinak, akinek is meg légyen parancsolva, hogy a Zagyva felül való bástyán nádkívíket tartson, és az első hírre azok meggyújtásával jelt adjon..."

41 A levél azon részei, amelyek szinte őrutasításnak foghatók fel, nemcsak azért érdekesek számunkra, mert jelzik, hogyan jelezték tűzzel az ellenség közeledését a Múzeum bécsi kiküldöttjének, hogy a kutatást elősegítették. 39 Archívum Rákóczianum, I. oszt. III. k. Közli Thaly Kálmán. Bp. 1874., 59. 40 AR-III. 59. In: Bánhidi Imre: Rákóczi hadserege 1703-1711. Bp. 1976. 41 AR-III. 240. 118