Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

kegyelmesen általláthatja. Az ellenség nem mindenkor mellőzi így el; vagy épüljön -, vagy romoljon el, ne legyen métellyé [búvóhelye] az pusztaiaknak! Ha penig meg kell épülni, Ngod vele ne késsék; assecurálom [biztosítom]: oly erősség lehet, hogy cum provisione [élelemmel ellátva] nagyot használhat. Sőt megmérvén az Tiszát. bástyái alatt malmai is lehetnek. Munka nélkül semmi sem lehet, de avval Isten segítségébűi minden! Consideratióra [meggondolásra] való az is, hogy a had ruhátalan, az várban még csak a commendánsnak való téli quártélya sincsen, annyival inkább az többinek -, akkor kell pedig az nagyobb vigyázás, mert az (befagyott) Tisza nem bástya, hanem az ellenségnek hídja. En elmegyek (Herbeville elé a Tiszántúlra); Ngod bizza arra. kire akarja; Álljon kegyelmes dispositiójában!" „P. S. Az midőn, Kegyelmes Uram, ezen hidat itt elvégeztettem volt; Tokajnál is parancsoltam volt készíttetni, úgy hiszem, hogy kész is; Ngod parancsolhat általkötésérűl. Az vár alatt való palizáták már készek, az híd előtt való sáncz is ma elkészül; holnap az belső vár bástyájához fogatok, az Tiszaparton az kapu mellett valóhoz. (5. sz.)" Károlyi Sándor levelében a szolnoki vár építésén dolgozó mérnök nevét nem említi, ezt az alább közölt iratok világítják meg számunkra. A „Prothocolon Ecclesiae Szolnokiano reformatae..." latin című, de magyar szövegű jegyzőkönyvben a szolnoki ref. egyház 1705-1706-os életére találunk anyagot. A jegyzőkönyvet Dobozi István debreceni főbírótól kapták és Seres György szolnoki harmincados írása tölt meg benne félszáz oldalt. Tanulmányunkhoz most az építési és települési adatokat emeljük ki belőle.

28 1705. március 11-én Szolnokra érkezett a prédikátor, „...a lakásra való alkalmatosságul az várban az víz-kapun alól levő sorházak közül a második ház, holott is alkalmas ideig az isteni-cultus celebráltatott. De mivel azon ház arra nem igen lévén alkalmatos, helyeink is szabadulván naponként az ellenségnek félelme alól; transferáltuk [áttettük] prédikátorunkat az budai kapun kívül, az városon levő, azelőtt cameralis német tiszté, mostan pedig kglmes urunk annuentiájából [beleegyezés] parochialis residentiának elfoglalt házban. Úgy az istentiszteletnek naponként leendő véghezvitelére ugyanazon háznak szomszédságában levő házat (ki is német tiszté volt) accomodáltuk (alkalmaztuk)..." A közölt részletből kitűnik, hogy nemcsak a vár déli oldalán voltak sorházak, hanem az akkor „budai kapunak" nevezett, a várból a városba vezető út, a mai Szabadság tér környékén is. Rákóczi Ferenc 1706. április 9-i leveléből megtudjuk a hadmérnök nevét is: „...Hűségtek instanciájából kglmesen értettük, hogy Berzonville nevű incsenérünk Szolnok várának megerősítése alkalmából hűségtek templomát és parochialis házát is elbontván... kegyelmesen resolváltunk [határoztunk], mihelyt felülnevezett Berzonville Incsenérünk Szolnok várának megerősítésére expediáltatik, committáltatik [meghagyatik] nekie a várnak alkalmatlansága nélkül hívségteknek mind templomnak, úgy parochiának felépítésére alkalmas helyet mutasson..."

29 Úgy látszik, hiába várták a francia mérnököt, mert a jegyzőkönyvben 28 „Prothocolon Ecclesiae Szolnokino reformatae..." 1705 és 1706-ban Szolnokon írta Seres György szolnoki harmincados. Szolnok felégetése után a miskolci ref. egyházra volt bízva. - Földvári L.: Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez. I—II. Bp. 1898. - A felszabadulás után kerestem Miskolcon, de nem találtam. - A levéltárak rendezése után a Miskolci Áll. Levéltárba s onnan a Szolnok Megyei Levéltárba került. 29 Uo. a jegyzőkönyvben. De Szendrei János Rákóczi Ferenc eredeti - nagy fejedelmi pecséttel ellátott - levelét publikálta (csekély változtatással), pl. a francia mérnök nevét [helyesen] Berzon-Ville-nek írja Hadtört. Közi. I. évf. 669-670. oldalán, 1888-ban. 115