Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

P. Aép. ,4z 1706-os kéziratos térképről készített részletrajzaim a szolnoki vár bástyáiról és a vártemplom méreteiről folytatólagosan ezt találjuk: „Minthogy ezen megírt parancsolat szerint az Incsenér Szolnok építésére ki nem jött, alázatos instanciánk által újonnan emlékeztettük kglmes Urunkat..." A döntés megszületett, Rákóczi Ferenc 1706. aug. 11-i parancsa szerint: „...templom és oskola helyéül assignáltuk [kiutaltuk] az alsó kapuhoz közel levő azon helyet, kinn már azon religióbeliek isteniszolgalatnak végbenvitelére kezdettek maguknak hajlékot építeni és náddal befedni. Mely helynek hosszasága az alsó útig az Bélyei házat odafoglalván eztendáltatik [kiterjeszt] 35 ölnyire, szélessége pedig 24 ölekre, odafoglalván a két föld-házakat és az mostan Horváth Lőrincz által építeni kezdett házat is; úgy mindazonáltal, hogy az épület aestirnáltatván, Horváth Lőrincznek aestimálandó [becsült] ára refundáltassék [megtéríttessék], mely helynek limitációját (árszabás) el is jegyeztük. Parochiális háznak pediglen parancsolatunk szerint a fiscalis [kincstári] házak közül az serfőző házat, kimutatott határaival együtt, melyet udvarának és kertinek ezcindáltunk [kijelöltünk], assignáltuk... Melyről adtuk ezen testimoniális levelünket kezünk írásával és pecsétünkkel megerősítvén. Actum Szolnok Anno die locoque supraseriptis. Lossonczi Szígyártó István, Seres György."

30 A közölt iratból nemcsak az a tanulság adódik, hogy egy sérelmes ügyet rendeztek, hanem városépítési adatai még fontosabbak számunkra: mérnök jelöli ki a templom és az iskola részére a telket (840 négyszögöl); a kincstár épületei közt serfőzőház is volt; parochiális ház részére pedig nemcsak építési telket adtak udvarral, hanem kertet is kimértek hozzá. Közben még olyan adatra is bukkanunk, hogy nemcsak katonai, kincstári és egyházi építkezés folyik, hanem Horváth Lőrincz is építem kezdte a házát. Mindezek hatósági irányítást jeleznek az építkezés területén. A Szolnokon folyó építőmunkát szinte napok múlva abbahagyásra kényszeríti Rabutin császári tábornok, Erdély parancsnokának közeledése. Útvonala 1706 augusztusától Szeged, Szolnok, Eger, Szikszó, Kassa, Tokaj, Debrecenen át ismét Szolnok, ahonnét 1707. január 21-én ér Pestre.

31 Világítsuk meg Rabutin seregének Szolnok elfoglalásával és megerősítésével kapcsolatos, majd másodszori ittlétének következményeit, a szolnoki vár felrobbantását, néhány adattal, hogy az alább közlendő - eddig nem publikált - térkép és váralaprajz keletkezését tisztán lássuk. Louis Lemaire - Rákóczi egyik francia katonai szakértője a várerődítési 30 Ua., mint a 28. A levélzáró latin mondat magyarul: „Kelt Szolnok, a fentirt évben, napon és helyen." 31 J.L. Busy de Rabutin: Emlékiratok... In: Rákóczi Tükör I. k. Bp. 1973. 306. 116