Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

kebb a kérdőívben felsorolt 141 intézménytől, mivel ott néhány magasabb szerepkörű intézményt (pl. kórház) is megjelöltem. 20. táblázat A Közép-Tiszavidék vizsgált centrumaiban előforduló, központi funkciót jelentő tényezők, intézmények csoportosítása és megoszlása (1925—1936 között) Település Igazgatás maximum: 16 Nagykereskedelem, ellátás maximum: 18 Kiskereskedelem, piac maximum: 13 Egészségügy maximum: 7 Kultúra maximum: 16 Egyéb szolgáltatás maximum: 10 Kisipari szolgáltatás maximum: 42 Összesen maximum: 122 Abádszalók 6 7 7 4 6 4 28 62 Heves 14 13 11 5 13 8 38 102 Kunhegyes 10 13 11 4 10 7 35 90 Kunmadaras 2 12 9 4 6 3 27 63 Mezőcs át 15 13 10 6 11 9 37 101 Polgár 5 11 11 4 11 6 26 74 Poroszló 3 7 8 4 6 4 21 53 Tiszafüred 14 17 12 6 13 8 42 112 Forrás: Közigazgatási tájékoztató lapok, 1925., Hevesmegyei Compass, KOVÁCS K. 1986, VAJDA GY. szerk. 1932—34., Kérdőíves felmérés. Megjegyzés: A „maximum" értéket az öt jelzett vármegye hasonló szerepkörű centrumaiban előforduló intézmények átlaga alapján határoztam meg. Azt láthatjuk, hogy a 4 járásszékhely a funkciócsoportokban felsorolt intézmények jelentős részével rendelkezik (Tiszafüred: 92%, Heves és Mezőcsát 84—83%, Kunhegyes: 74%). Polgár az intézmények 60%-ával, Abádszalók és Kunmadaras pedig 50—50%-ával rendelkezett az 1920-as, 1930-as években Legalacsonyabb Poroszló mutatója (43%). A központok között a legnagyobb különbség az igazgatási, a kulturális és a szolgáltatási intézményi ellátottság, illetve funkció terén jelentkezik. Ez a sorrend azonban csak az intézményi adottságokat tünteti fel. Közismert, hogy nem mindegyik intézmény léte vált ki tömeges településközi kapcsolatokat, vagy ,,város-falu" jellegű kötődést. Ugyanakkor a központok vonzáskörzetének alakulásában a tényezők mintegy felének közvetlen szerepe van. 86