Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

3. A központi funkciók vonzáskörzete a XX. század első harmadában A települések központi funkciói eltérő kiterjedésű vonzáskörzetet hoznak létre. A vonzás intenzitásának és területi kiterjedésének mérésére aránylag kevés adat állt rendelkezésünkre. Dokumentumok (újságok híradásai, polgári iskolai évkönyvek, stb.) elemzésével, illetve kérdőíves felméréssel azonban igen sok adat beszerezhető. A korabeli intézmények ismeretében szerkesztett kérdőívek segítségével sikerült feltárnom az egyes településekből kiinduló közigazgatási, kereskedelmi, piaci, szolgáltatási, oktatási, kulturális, egészségügyi településközi kapcsolatokat. a) A köz- és szakigazgatási funkciók vonzásterülete A szakirorodalomból ismert, hogy ennek a funkciócsoportnak a területi vonzása egyértelmű, adminisztratív úton meghatározott (8. ábra). A járáshatárhoz azonban nemcsak a szorosan vett közigazgatási tevékenység, hanem néhány hatósági jogkör és szolgáltatás, valamint az igazságszolgáltatás is kötődött. A központi szerepkörű intézmények területi elhelyezkedéséből is következik, hogy a 4 járásszékhely közül Heves és Mezőcsát töltött be legteljesebb járásszékhelyi szerepkört a járásban. A járásszékhelyek 5 közigazgatási (főszolgabírói hivatal, telekkönyvi hivatal, adóhivatal, csendőrség, pénzügyőrség) 3—4 hatósági (járási állatorvos, járási orvos, járási kémény seprők, ipartestületek) és 2 igazságszolgáltatással kapcsolatos (bíróság, ügyvédek) szervezési funkciójának vonzása ezen két település esetében teljesen lefedte a járás területét. A két központ 15 illetve 25 települést látott el. Tiszafüred esetében a tiszanánai ipartestület léte és szerepe, Kunhegyesen viszont a járásbíróság, a telekkönyvi hivatal hiánya, a királyi adóhivatal szűkebb területi illetékessége, valamint a kunmadarasi ipartestület létezése csökkentette jelentősen a járásszékhely vonzásának intenzitását. Heves és Mezőcsát a járás szinte egészén 11—11, Tiszafüred 9—10, Kunhegyes pedig 7—8 kapcsolatfajtával rendelkezett. Abádszalók az igazságszolgáltatás, a telekkönyvi szolgáltatás, továbbá különféle hatósági jogkörök révén vonzott néhány közeli települést. Polgár, Kunmadaras és Poroszló pedig az iparosok szerveződésében és a tűzvédelem területén különült el járásszékhelyétől. 87