Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

a környező települések megfelelő társadalmi csoportjai rendszeresen felkeresték A helyi újságok gyakran beszámoltak ezekről az eseményekről. Úgy vélem, a helyi lapok léte és a korabeli társasági élei között szoros kapcsolat mutatható ki. Ezért nem véletlen, hogy hírlapok, nyomdák elsőként ezeken a településeken jelentek meg, tovább gyarapítva ezen központi szerepkörű települések kulturális funkcióit. A XIX. század két utolsó évtizedében a nyomdák területi elhelyezkedésében, a hírlapok, a folyóiratok megjelenési helyének alakulásában országszerte jelentős változások következtek be. Magyarországon 1876-ban 187 nyomda volt. A nyomdák száma 1895-ben 548-ra, 1910-ben 1213-ra emelkedett. Mintegy 388 településen volt ekkor nyomda, ami azt jelentette, hogy a járások 89%-a rendelkezett nyomdával. Az 1930-as évek közepén a megváltozott országterületen összesen 859 nyomda volt. 1937-ben Budapesttel együtt 186 település fogadott be legalább egy nyomdaipari üzemet. Vagyis erre az időszakra a nyomda elterjedtsége már meghaladta a járásszékhely szintű településkategóriát (1930-ban Magyarországon 154 járás volt). Hasonló tendencia figyelhető meg a hírlapok és folyóiratok elterjedésének alakulásában is. 1895-ban 806 hírlap és folyóirat, 1910-ben 1680, 1937-ben pedig 2155 hírlap és folyóirat jelent meg. Tanulságos azonban, ha a hírlapok és folyóiratok között az un. „nem politikai tartalommal" jelentkező hetilapok számszerű alakulását megvizsgájuk. Ez az a iaptipus ugyanis, amely a kisebb központokban tipikusan jellemző lap volt. 1895-ben 150, 1910-ben 258, 1937-ben pedig 183 ilyen jellegű hetilap jelent meg az ország 114, 195, illetve 155 településén. Ez tehát azt jelenti, hogy míg 1910 körül a járások majdnem fele, 1937-ben viszont elméletileg mindegyike rendelkezett helyikörzeti hetilappal. A Közép-Tiszavidéken a legelső hetilap és nyomda Tiszafüreden jött létre 1888-ban. A századfordulót követően már Hevesen is volt nyomda és újság. Az 1910-es évek elejére már a vizsgált központok zöme rendelkezett nyomdával és hírlappal. Nyomda üzemelt Hevesen, Kunhegyesen, Mezőcsáton, Polgáron és Tiszafüreden, hetilap illetve hírlap jelent meg Hevesen, Mezőcsáton, Polgáron, Poroszlón és Tiszafüreden. A két világháború közötti időszakban már Abádszalókon és Poroszlón is működött nyomda, hetilap viszont egyedül csak Hevesen jelent meg. Meg kell említenünk, hogy a vizsgált időszakban Kunmadarason nyomda egyáltalán nem működött, sőt hetilap sem jelent meg. Hazánkban a kiegyezést követően a középfokú oktatási rendm