Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

egyesületek a Közép-Tiszavidéken szinte csak a központi szerepkörű településeken voltak. Kunhegyesen és Tiszafüreden volt a legtöbb egyesület. Jellemző, hogy Kunhegyesen a város különböző kerületeiben olvasókörök jöttek létre, Tiszafüreden viszont az egyes rétegeket célzó egyesületek (birtokosok vadásztársasága, úri kaszinó), illetve célorientált társaságok (régészeti társulat, tűzoltóegylet) alakultak. 1925-re viszont alapvetően megváltozott a helyzet. Szinte mindegyik településen alakult valamilyen egyesület: általában olvasókör vagy 1924-től kötelezően a levente egyesület (19. táblázat). 19. táblázat Az egyesületek területi megoszlása a Kőzép-Tiszavidéken (1925) Település Olvasókör Munkáskör Gazdakör Iparoskör Úri kaszinó Művelődési kör Felekezeti vagy ifjúsági kör Tűzoltóegylet Sportkör Nőegylet Egyéb Öszszesen Abádszalók 4 _ ттят _ 1 1 ] 1 _ 1 9 Heves 3 —1 1 1 .— 1 3 1 — 12 Kunmadaras 5 ___ 1 — 2 __ 1 1 __ — 11 Kunhegyes Mezőcsát 7 1 1 1 1 1 — Ï ! 2 1 1 13 3 10 Polgár 2 — ! ,— 1 1 ! ! — — 8 Poroszló ,— — ! 1 .— 1 2 1 Î — 1 8 Tiszafüred — ___ 1 1 1 2 2 1 3 — 1 12 Centrumok 21 1 7 7 3 9 6 7 13 2 7 83 Â Közép-Tiszavidék egvéb települései 35 1 13 10 4 13 8 27 58 1 — 170 Mindösszesen 56 2 20 17 7 22 14 34 71 3 7 253 Forrás: Közigazgatási tájékoztató lapok, 1925., Magyarországi egyesületek címtára. Budapest, 1988. Az öntevékeny társaságok térbeli elhelyezkedésében azonban a területi koncentráció továbbra is megfigyelhető, hisz a 253 egyesület több, mint 30%-át a 8 központi szerepkörű település fogadta be. A rétegorientált egyesületek zöme elsősorban a vizsgált központokban jött létre (gazdakör, iparos kör, úri kaszinó, nőegylet, műkedvelő társaságok). Ezen társaságok rendezvényei a vidéki érdeklődőket is vonzották. Különösen érdemes kiemelni a 4 járásszékhely bizonyos egyesületeit (tűzoltóegylet, iparos-, gazdakör) mivel ezeknek a rendezvényeit